Mit használjak műtrágya helyett?

hirdetes

Az emberek azt hiszik, hogy csak azok képesek műtrágyák nélkül megtermeszteni bármit, akik ökológiai gazdálkodók. Tévedés. A legtöbb ember számára elérhetőek a különböző anyagok, csak rajtunk múlik, mellettük döntünk e, vagy az egyszerűbb megoldás, a műtrágya mellett. Választhatunk állati szerves anyagok (magyarul trágyák) illetve ipari-, mezőgazdasági- és élelmiszer-ipari melléktermékek közül. Ha egyik sem lenne szimpatikus, akkor még mindig ott a komposzt anyagok bedolgozása a talajba, ám az egy külön kifejtendő téma. Ismerjük meg gyorsan a különböző állati trágyákat valamint ipari melléktermékeket. Nem mindegyik kapható hazánkban, ám egy kis leleményességgel a legelszántabbak be fogják tudni szerezni őket J

  1. Istállótrágyák: A gazdasági állatok szilárd és híg ürülékének keveréke szalmával. Mielőtt bárki fintorogna, ezek a trágyák kellően érleltek, azaz nem büdösek (na jó, nem rózsa illatúak, de nem kifejezetten orrfacsaróak). Ló-, sertés-, juh-, kecske-, nyúl- és baromfitrágya alapanyagúak lehetnek. A lótrágya melegágyak „felfűtésére” alkalmas, vagyis tápanyagigényes növényekhez adjuk, vagy gombatermesztéshez. A sertéstrágya hidegtrágya, káliumban és nitrogénben gazdag, ezért zellerhez, málnához és hagymához ajánlott. A baromfitrágya foszfortartalma, nitrogén és káliumtartalma magas, vigyázni kell vele, mert levélperzselést okozhat, ha túl sokat adagolunk belőle.
  1. Állati eredetű melléktermékek: Idetartozik a vérliszt (gyorsan ható nitrogén trágya), a pataliszt, szaruliszt, szőr- és tollőrlemény (keratint tartalmaznak). Ezek mind talajjavító anyagok. Ebbe a csoportba tartozik továbbá a csontliszt és az állati csontszén Mind a kettő értékes szerves trágya, ugyanis a csontban található üledékes kalciumfoszfátos kőzet remek talajjavító anyag.
  1. Növényi eredetű melléktermékek: A vinasz serkenti a talajéletet, ráadásul a növények számára könnyen felvehető mikroelemeket tartalmaz, így hatékonysága vetekszik a műtrágyáéval, csak sokan nem ismerik ezt a verziót. A melasz egy cukoroldat, akkor juttatják ki a talajra, amikor annak tápanyagát pótolni kell (felszívja a talaj) vagy komposztáláshoz is kiváló. Idetartozik a fahamu is, amely gazdag káliumban, foszforban és mésztartalma is jelentős, ezért a káliumigényes növények alá dolgozzuk be főleg (zeller, répa, rózsa). Figyeljünk arra, hogy csak a fatüzelésű kályha hamuját szórjuk a komposztra, a vegyes tüzelésűekét tilos!
  1. Kőzetek: Tőzeg, lápföld, kotu, mészkő, dolomit, alginit, algakőzet, riolittufa, zeolit, perlit (ez egy nagy kovasavtartalmú, vulkáni eredetű kőzet), bazalt, agyagásványok.

A műtrágyák legnagyobb hátránya, hogy túladagolásuk vagy ivóvízbe jutásuk akár mérgezéses tüneteket is okozhat. A legismertebb példa a csecsemőknél diagnosztizált „kékhalál” néven előforduló nitrát mérgezés. A nitrát tartalmú ivóvizek vagy a haragoszöld színű saláták nagy valószínűséggel a túlzott nitrogén kijuttatásától válnak ilyen színűvé, ezekkel nagyon vigyázzon minden friss anyuka. A csecsemő, ha megetetik vagy itatják vele, akkor a nitrogén nitrit formájában megköti az oxigént a csecsemő vörösvérsejtjében, így az nem végzi el a dolgát, ami ugye az oxigénszállítást teszi lehetővé, így a baba megfulladhat (elkékül). Óvatosan bánjunk tehát saját kertünkben is a műtrágyák alkalmazásával, pláne, ha utána a családnak szeretnénk felszolgálni az általunk nagy gonddal megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket!

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..