Az utóbbi években egyre többen kezdik vegyszerek használata nélkül, adott esetben specifikus technológiával termeszteni a növényeiket.

Erről kérdeztük Dr. Baranyi Róbertet, aki hátrahagyva Budapestet, pár éve vidékre költözött, és bár ügyvédi tevékenységét továbbra is folytatja, tavasztól őszig a saját kertjét műveli, megteremtve ezzel minden évben a bio zöldségekkel és gyümölcsökkel való részbeni ellátását.

Honnan jött az ötlet, hogy elég volt Budapestből?

Vidéken, Debrecenben nőttem fel, majd az egyetemet a fővárosban végeztem el, illetve ott is kezdtem el praktizálni, a 2010-es évekre azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy el fogom hagyni Budapestet, és vidékre fogok költözni. Olyen élettérbe, ahol kertészkedhetem is, illetve amit nem tudok megtermeszteni, azt vegyszermentesen szerzem be a helyi, őstermelői piacokon.

Mi inspirált?

Sok tudományos csatornán láttam témába vágó filmeket, illetve az akkor erőre kapott közösségi médiában is egyre több információval szembesültem, nem feltétlenül a szupermarketekben kell vásárolni olyan árucikkeket, melyek döntő többsége 100 éve még nem is létezett. Elkezdtem tehát az ősök kultúráját kutatni, illetve részt vettem olyan képzéseken, mint a gömörszőlősi paraszt-wellness, ahol megtanultam, létezik és fenntartható az alternatív konyhakerti zöldség és gyümölcstermesztés.

Mikor költöztél el Pestről?

Véglegesen 2015-ben, 16-ban pedig egy olyan Debrecen melletti településen folytattam az életem, ahol a kertészkedés mindennapi rutinná válhatott. Persze nem ment minden könnyedén, pár évnek el kellett telnie, mire kitapasztaltam, mely zöldségek és gyümölcsök érzik magukat a legjobban a kertbemben, de aztán jöttek az eredmények, és ez megnyugtatott.

Lépésekben haladtál?

Így is lehet fogalmazni. A faluban akad még néhány kertész, velük bebarangoltam a kertjüket, és jól elbeszélgetve megismertem, szerintük mely fajta, pl. melyik paradicsom vagy paprika bír jobban ellenállni a betegségekkel szemben itt, helyben. Természetesen számos egyéb pozitív információkra is szert tettem, melyik fajtával kell kevesebbet bajlódni, mint a másikkal. Így hagytam fel például a málna termesztésével, és foglalkozom csak az eperrel. Utóbbiból már egész szép mennyiséget termesztek, jut belőle tlire is.

Közben a madarak is ültettek fákat a kertedben?

Így is lehet fogalmazni. Egy diófával kezdtem, amit őszibarackok követtek. A fák csak elkezdtek nőni a kertben, madarok hullatták el a magvakat, ez áll a népi bölcsességben is. Amely fa nem került a legeslegjobb helyre, azt átültettem, ami nem volt gond, hisz a csemeték még csak pár centisek voltak. Van a kertben egy almafa is, lehet vagy 40 éves, az ősök úgy alakították a birtokhatárt, hogy a fát ne kelljen kivágni. Örököltünk pár tőke szőlőt is, melynek igazán finom a termése, jut belőle télire is, a mustot fagyasztjuk. Összességében elmondható, hogy nagyon finomak a gyümölcseink, és a páromnak meg nekem elégségesek is, bár az ember mindig gondolkodik valami újban, pl. fekete áfonyában.

Mik az alapvető zöldségek, melyeket termesztesz?

Paradicsom, paprika, zeller, karalábé, vöröshagyma, az első kettőből több fajtát is. Korábban próbálkoztam cukkinivel is, de az utóbbi pár évben már nem kísérletezgetek vele, nem olyan a termés, mint 4-6 éve. Persze nem kell nélkülöznünk ezt a finom zöldséget, más kertésszel cserélek, így szerzem be azt, ami nincs vagy kevés terem. Én speciális, pl. fekete paradicsomot adok, ő meg cserébe cukkinit. Ugyanígy cserélek padlizsánt vagy uborkát is, ha nem terem annyi, mint amennyi kellene. Ebben az évben egész szép volt már a krumplitermésünk is, a burgonya mindig kell, alapvető élelmiszer.

Télire is jut a zöldségekből?

Igen, tele a fagyasztószekrény, így pl. januárban is ehetünk lecsót vagy padlizsánkrémet. Befőttet nem szoktunk készíteni, amit lehet, fagyasztunk. Vagy vásárolunk a termelői piacon, pl. savanyú káposztát december és május között, vagy télen sütőtököt, így húzzuk ki a nehéz időszakot. A bodza levét is fagyasztjuk, ebből javítjuk fel a télen főzött gyógyteát, hogy szinten tartsuk az immunrendszert. Nem is nagyon vagyunk a párommal betegek, bár a covidot mi se tudtuk elkerülni.

Tervszerűen, szisztematikusan éltek, hogy elkerüljétek a betegségeket?

Igen, leginkább olyan zöldségeket és gyümölcsöket termesztünk, melyek vitamin és ásványi anyag tartalma megfelelő az emberi szervezet számára. Például a karalábét nyersen esszük, én még sokszor a héját is, hisz a C vitamin tartalma sokszorosa pl. a citroménak. Minden napra adott a paradicsom, a paprika, a vöröshagyma.

Vetőmag?

A vetőmagot mindig „vadásszuk“, azaz újabb és újabb tájfajtákat szerzünk be, és próbálunk ki, közben persze örökítünk is. Ezzel is védjük a biodiverzitást.

Szupermarketben nem is vásároltok?

Nem, hisz a bolti termékek döntő többsége adalékokkal terhelt, banánra, csokira és kávéra azonban szükség van, melyekből kapható vegyszermentes változat is. Sajtot, hústerméket, pl. kolbászt is a termelői piacon vásárolunk, szárnyast szintén, húsárut hentestől. Ezen eladók mind megbízható szakemberek, nagyon jó velük a kapcsolatunk.

Mit tudnál ajánlani annak, aki szintén a váltáson gondolkodik?

Először is vegyen részt a pár napos, „bentlakásos“ paraszt-wellnessen, ott hamar kiderül, megy-e neki az életmódváltás, megfelel-e neki az új hibrid élet. Természetesen meg kell tervezni az anyagi biztonságot is, pár évre előre is, a teljes önellátásra való átállás már egy külön műfaj. Ráadásul utóbbi esetben a nap 24 órájából 25-öt kell hozzá dolgozni, szokták mondani viccesen, de van, akinek sikerül, vagyis eleve ezt akarja. Ezek az emberek szinte mind tanyán élnek. Távolabbi terveim között szerepel egy nemrég átvett, szinte csak pozitív tartalmakat közlő blog, a Hírleső újraindítása kert témában, ahol megoszthatom a tapasztalataim. Kérdés, lesz-e erre egy 26. óra per nap.