//Védekezés a nyulak ellen

Védekezés a nyulak ellen

Milyen ellenmondás, hogy a megjelenésében pihe-puha kis nyuszi mekkora károkat tud okozni! Nem újszerű probléma a vadállatok által okozott kár, amelyben a mezőgazdaság már évszázadok óta érintett. Ez alól nem kivétel a kisvad – jelen esetben a nyúl – sem. Manapság már rengeteg alkalmazott technika áll rendelkezésre és hatásmechanizmusuk szerint sokfélék lehetnek: mechanikai, elektromos, optikai, biológiai, kémiai módszerek. 

Ez a cikk azért íródott, hogy az olvasók jobban megismerhessék a nyulakat, mint kártevőket, és hasznos információkat kapjanak a velük szembeni védekezésről. 

Ismerjük meg a kártevőt, hogy tehessünk ellene!

A nyúl egy szőrmés apróvad. Főleg az almaültetvényeken és a szőlőskertekben okoznak kárt a fák kérgének rágcsálásával. Ha a téli, hóval takart időszakban nem jutnak növényi táplálékhoz, akkor tesznek kárt, megélhetésük érdekében. Előszeretettel fogyasztják a sárgarépát, káposztát és egyéb telelő zöldségeket vagy akár a dísznövényeket is a kertekben. 2 fajtájával találkozhatunk hazánkban, melyről rövid összefoglaló olvasható a cikkben.

Mivel védekezzünk a nyulak ellen?

Lényeges, hogy olyan vadriasztó szereket, eszközöket használjunk, amelyek engedélyezettek! Először mindenkinek a kerítés, vadháló jut eszébe védekezés céljából. De a fő kérdés az: Mi ellen akarunk védekezni? Hiszen más megoldásra van szükség vaddisznó, szarvas, nyúl stb. esetén. Míg az egyiknél megerősített csomózású megoldásra van szükség, a másiknál legalább 2 méter magasság szükséges, a nyúl esetén arra kell koncentrálni, hogy sűrűbb szövésű legyen a kerítés. 

Használjunk elemi ként!

A folyékony elemi kén – Vulcan Profi S80 – kapcsán jó tapasztalatok vannak napraforgó termesztés terén.  Önállóan, növényvédő szerrel vagy lombtrágyával együtt kell alkalmazni, a növény kikelését követően. Ajánlott adag: 8-12 l/ha. Egy-két napon belül elindul a kén gázosodása, mely zavarja a nyulat, ezért elvonul. Pont addig nyújt védelmet (2-3 hét), amíg megnő akkorára a növény, hogy „túlnövi” a nyulat. A 3. hét elteltével érdemes megismételni a kezelést, ekkor az ajánlott adag: 4-7 l/ha. Ennyi idő elteltével a vadak elvonulnak a helyről, és a növény is kellően megerősödik.

A szag-, fény- és hanghatáson alapuló szerek is segítségünkre lehetnek a védekezés során. Fény- és hanghatás, valamint az emberi jelenlét azonban sem nyújt teljes védelmet, mert a táplálék- és folyadékhiány miatt továbbra is azt sugallja a nyúl ösztöne, hogy a területen maradjon.  Szaghatáson alapuló szerek csak részben vezetnek eredményre, idővel megszokja a szagot, és nem fogja veszéllyel párosítani. Bepermetezhetjük íz hatáson alapuló szerrel is a területet. Hatásosabb lehet a védekezés, ha szaghatású szerrel együtt alkalmazzuk, így megtanulja, hogy a növény számára ehetetlen.

Ültessünk szegélyt a veszélyeztetett növények köré szójából, amit a nyulak nagyon kedvelnek! Megakadályozhatja a tar-rágást. Legtöbbször a folyadékhiány miatt rágják a hajtásokat. Legjobban a napraforgót kedvelik, bizonyos fejlettségi állapotban (magassága elérhető számukra). A növény nedvességtartalma a 90 %-ot is elérheti, ezért aszályos időben nagy figyelmet kell rá fordítani, a nyulak elöli védekezés során. A körömvirág vagy kankalin ültetése is jó megoldás lehet, vannak növények, amelyek illatát nem bírják.

A rendszeres védőpermetezés is segítségül szolgál!

Hagyma és fokhagyma pépjének áztatása 1 napig (3 fej hagyma + 1 l víz), ami nemcsak a nyulak ellen véd, hanem a gombabetegségek ellen is. 10 naponta ismételjük, valamint esőzés után.Macskagyökér virágának kivonata is hatásos permetszer lehet (1 kiskanál macskagyökér virágkivonat + 1 l víz).

A Káliszappanról (BIO permetszer) megoszlanak a vélemények. A vegyszeres kezeléseket csak a nyulaknak elérhető magasságig kell végezni!

Villanypásztor vs. vadalarm?

Főleg a terület nagyságától függ, mert a villanypásztor négyzetméter ára nem olcsó. A vadalarm jó szolgálatot tehet; ha több irányból is érkezhetnek vadak, érdemes minden irányba állítani egyet. A technológia leegyszerűsíti és ár-érték arányban hatékonyabbá teszi a megoldásokat. „Az okos traktorba nem kell traktoros, a vadak távol tartásához pedig nem kell már kerítés.”

Az almafák védelmében – védekezés a nyulak ellen

  • A fatörzs napraforgó- és kukoricaszárral való borítása.
  • Tüskés ágakkal borított törzsek sem megközelíthetőek a vadak számára, valamint a nád is hatékony megoldás lehet. 
  • A drótháló ugyan nem éppen természet közeli megoldás, de jól szolgálhat a nyulak elleni védekezésben. 
  • Rágás ellen a műanyag köpeny is véd. 

Nem jó megoldás a papírfólia, mert elázik, és a műanyag fólia, mert alatta a fa szövetei befüllednek.

Amit a nyulakról érdemes tudni – védekezés szempontjából 

A hazánkban két leggyakoribb nyúlfajta, a mezei- és az üregi nyúl.

Mezei nyúl: kizárólag növényevő, főleg fűféléket eszik. Tavasszal a pillangós növények, gyomok, termesztett növények is eleségül szolgálnak. Potenciális veszélyt jelent a gabona- és repcefélékre. Magyarország minden táján előfordul, főleg a síkvidéki mezőgazdasági területeken. A talpát borító szőrszálak egymással 90 fokos szöget zárnak annak érdekében, hogy síkos felületen is képes legyen hirtelen irányváltoztatásra. Színe sárgásszürke, feketés kontúrokkal. Nappal a pihenőhelyén tartózkodik, remek futó, és az úszás sem jelent problémát számára. A tavaszi populációsűrűség mezőgazdasági területeken akár ötször több, mint erdőben. Nagy a mozgáskörzete, és főleg a hosszú füle különbözteti meg az üregi nyúltól. Tudtad, hogy a mezei nyúl mellső lábán 5 ujj van?

A régi vadászirodalmakban úgy meséltek a mezei nyúlról, hogy amikor kicsinyeit (nyúlfikat) hívta, fülei összeverésével tette, ezért a „tapsifüles” elnevezés. De az igazság az, hogy a szaglása volt segítségére.

Üregi nyúl: napnyugtakor és éjszaka aktív, növényevő. Tápláléka a fűfélék, kétszikű lágyszárúak, magvak, fenyőfélék, cserjék. Nappal ásott, lejtős kotorékokban és úgynevezett nyúlvárakban pihennek. Szőrzete szürkés, kékesszürke, hátán barnás árnyalattal, hasa és a farka alsó felülete pedig világos színű. Kolóniákban élnek, lábuk dobogásával figyelmeztetik egymást a veszélyre. Előfordulási helye a 2018-as adatok alapján: főleg Csongrád, Pest, Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megye.

Tudtad, hogy a házinyúl nem a mezei nyúl, hanem az európai üregi nyúl háziasított változata?

Összegezve

Segítségül szolgál a védekezés során, ha ismerjük a kártevő nyuszi fajtáját, ha tudjuk, milyen életet él és miben okozhat kárt.  Az ismeretek birtokában, hatékonyabb lehet a védekezés a nyulak ellen. Érdekes különbségek fedezhetők fel viselkedésükben; az egyik fajta pihenéskor és veszélyhelyzetben üregekbe húzódik, addig a másik fajta inkább a menekülést választja, mert élete során mindig a felszínen tartózkodik. A cikk védekezési módokat sorol fel és érdekes információkat fogalmaz meg a nyulakról, mint kártevőkről. Fontos szem előtt tartani a védekezés során, hogy minden élőlénynek joga van az élethez! Elsődleges cél természetesen a jó termés, de felelős, tudatos gondolkodás hiányában sokat árthatunk hosszú távon a természeti környezetünknek. A vadriasztó szerek helytelen használata miatt a gazdálkodó felelősségre vonható

TAGS: