Talajtakaró anyagok a gyakorlatban

hirdetes

Az előző cikkemben kifejtettem a talajtakaró anyagok fontosságát a kertészeti gyakorlatban. Tudjuk már, hogy segítségükkel a gyomok visszaszoríthatóak, a talajnedvesség könnyebben megmarad, hiszen általuk nem párolog el a nedvesség olyan könnyedén a talajfelszínről. A talajszerkezet és a talajban élő organizmusok is jobban érzik magukat, ha alkalmazzuk ezt a technikát, de a legfontosabb, hogy óriási előnyt adhatunk fejlődő pici növényeinknek a gyomokkal szemben, mert nem kell majd keresgetnünk a sorokat a fél méteres gyomtakaró alatt, hanem szépen fognak pl. kis zöldségnövényeink magjai, illetve a kihelyezett palánták növögetni. Nézzük meg, milyen talajtakaró anyagokat használhatunk bátran ágyásainkban:

Igazándiból a lista teljes mértékben a változatosságra és a kertész szabad fantáziájára épül. Ezt azért merem bátran kijelenteni, mert lényegében bármilyen anyag megfelel e célnak. Azt azért tartsuk szemünk előtt, hogy ami képes lebomlani és tápanyagot szolgáltatni a talajnak, az előnyösebb, mint egy nem lebomló réteg. A teljesség igénye nélkül szóba jöhet fekete fólia, papír vagy speciális lebomló fólia, komposzt vagy összehúzott lomb (avar), istállótrágya, fenyőkéreg, kavics – murva, fűnyiradék, határ a csillagos ég. Mindegyik takarási módnak meg van a maga előnye és hátránya, nézzük is át gyorsan ezeket.

  1. Fekete fólia: A fekete fólia nagyon hatásos, hiszen nem ereszti át a fényt, így az alatta, esetlegesen megjelenő gyomoknak esélyük sincs kicsírázniuk. Ezzel szemben ahol megvágjuk a fóliát és elpalántázzuk a növényünket, annak tövénél figyelnünk kell a kelő gyommagvakra, mert biztosan fel fognak bukkanni szeretett növényünk mellett, nehogy azt nevelgessük tovább J E mellett a talaj felső rétegeit melegen tartva biztosít megfelelő hőmérsékletet a gyökerek fejlődésére. Minél nagyobb felületen használunk ilyen fóliát, annál kevesebb időt kell a gyommentesítésre szánni. Nagyon hatásos kombináció a fekete fólia és a csepegtető cső használata, melyet a fólia alá fektetéskor rögzítve, gondoskodhatunk a későbbiekben a talajnedvesség biztosításáról. Ez az anyag nem bomlik le, éveken át felhasználható, ha kell – tisztítható, fertőtleníthető. Árfekvése a többihez képest magasabb, ennek ellenére hosszú távon az egyik legjobb.

 

  1. Papír: A papír és a speciálisan kialakított fólia, a fekete fóliával ellentétben biológiailag bomló anyagok.

A papír kereskedelmi forgalomban is kapható, úgy hívják, speciális mulcs papír. Tulajdonságai közt mérvadó a vastagsága és a viszonylag gyors lebomló képessége. Hátránya viszont az előbb említett, gyors leépülése, melynek okán folyamatosan meg kell újítani a foszladozó papírpaplant. Emellett ha nedvesség éri ez a folyamat felgyorsul, nem mellesleg ragacsos, csúszós felületet kapunk. Anyaga nagyon sérülékeny, ámde árfekvésben a lista alján szerepel.

 

Egyéb, szerves hulladékkal is lehetséges a mulcsozás (lomb, komposzt, istállótrágya). Ezeknek az egyetlen hátránya – ami egyben előny is, hogy folyamatosan tápanyaggal látják el a talajt és javítják a szerkezetét. Viszont a gyomnövények épp olyan jól érzik magukat ebben a mikro – és makro elemekben gazdag táptalajon, mint maga a kultúrnövény, felhasználásuk ezért kombinálva ajánlott.

 

  1. A kéregmulcs: Az átlag kerttulajdonos szemével nézve ez a legesztétikusabb és legegyszerűbb (viszont a legköltségesebb) megoldás. Különböző méretben és fafajtában kapható. A legelterjedtebb a fenyőkéreg, mely funkciója mellett lágy fenyőillattal is elkápráztatja a tulajdonost. Fafaj tekintetében nincs eltérés a hatásmechanizmusban – a lényeg, hogy körülbelül 7-10 cm vastag fedést biztosítsunk vele a talaj számára.

Ár – érték arányban a legjobbak közt van, annak ellenére, hogy boltban igen borsos árat kérnek érte. Hátránya is van neki, ugyanis a fás részek bomlása nitrogént von el a talajból, amit elsődlegesen a növekvő félben lévő növények használnának fel. Ez azonban elkerülhető, ha érett szarvasmarha – vagy egyéb trágyával együtt juttatjuk ki ezt a fajta talajtakaró anyagot.

  1. Szalma: Listám utolsó pontjában szerepel a szalma, gazdaságok és a kiskertek szempontjából a legjobban hozzáférhető és legolcsóbb anyag. Leterítése egyszerű folyamat és a tenyészidő végén, egyszerűen a növényi maradványokkal együtt a földbe dolgozható, mint talajjavító közeg.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a terep előkészítés és a vetés /ültetés utáni beöntözés fontosságát. Önmagukban ezek az anyagok ugyanis nem védenek a gyomosodás ellen. Rendszerben és tudással együtt használva lesznek igazán hatékonyak!

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




13 − tíz =