Jó megoldás a talajtakarás!

hirdetes

A téli időszakban természetesen nem szükséges takarnunk a talajt (eltekintve a tél eleji érzékeny dísznövények tövének felkupacolásától, mint pl. a rózsa, hagymás növények, díszfüvek, kétnyári virágok), hiszen ilyenkor szinte az összes kertben lévő növény elpihen, s ezáltal a gyomok sem nőnek a fagyott talajban. Ámde hamarosan itt a tavasz, a korai vetések ideje, s ezzel együtt az első korai gyomnövények megjelenése is, akik innentől kezdve könyörtelenül a nyakunkra (s haszonnövényeinkre) fognak nőni. Gondolkodjunk talajtakarásban!

Manapság a leghatékonyabb környezetkímélő megoldás a gyomok visszaszorítására a talajréteg takarása. Természetesen egy sűrű állománynál nem feltétlen szükséges, de ott sem ártalmas tényező, mivelhogy A talajtakaró anyag bomlása, a folyamatosan lebomló tápanyag utánpótlását teszi lehetővé, arról nem is beszélve, hogy csökkenti a szél által okozott eróziót és ezzel együtt a felszín párologtatását is, ami segít megőrizni az értékes nedvességet a talajban. A talajtakarás nem más, mint természetes gyomszabályozás, mely segítségével kordában tartható a gyomflóra (ha a gyomnövény át is jut a talajtakaró anyagon, az könnyebben kihúzhatóbbá válik, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen el fognak tűnni a gyomok). Például az apró szulák időről időre vissza fog térni, mivel nem tudjuk őket teljesen kihúzni. Ennek ellenére a módszer igenis hatásos, gondoljunk csak arra, hogy a növekedés kezdeti fázisában a kultúrnövénynek ezzel mekkora mérhetetlenül nagy előnyt adhatunk a gyomokkal szemben.

Nyáron illetve télen a talaj hő gazdálkodását is javítja pl. a mulcsréteg, hiszen a meleg napokon hűti – a hideg, fagyos napokon pedig szigeteli a felső talajréteget. Ez nem elhanyagolható tény a gyökerek és a körülöttük lévő élőflóra tekintetében sem. Nem utolsó sorban a bomló szerves anyagok tápanyagot is juttatnak a talajba. Ezzel azonban jó lesz vigyázni, mert a mulcs ugyebár fenyőkéreg, s a fás részek bomlása nitrogént von el a talajból, amit elsődlegesen a növekvő félben lévő növények használnának fel. Hogy ezt elkerüljük, érett szarvasmarha trágyát (vagy egyéb trágyát) juttassunk ki a talajba, mielőtt leszórnánk mulccsal.

 

Fontos megemlíteni a betegségek megelőzésében játszott fontos szerepét is a különböző, talajfelszínre kijuttatott anyagoknak. A legtöbb fertőzés illetve baktérium a talajról jut a növényre illetve a hajnali páralecsapódás és későbbi párolgás okán alakul ki megfelelő mikroklíma a fertőző szervezeteknek. Ezt akadályozza meg a talajtakaró anyag, mely meggátolja a közvetlenül a talajról a növényre jutó szervezetek elterjedését. A talaj párologtatását is minimalizálja a ez a réteg, melynek hatására az alsó levelek felszíne az átlagnál szárazabb marad, ezzel minimalizálva az esélyét, egy esetlegesen párakedvelő gonosz kis gomba megtelepedésének.

Talajtakaró anyagként felhasználhatunk szerves vagy szervetlen anyagokat is. Szóba jöhet az érett komposzt, mulcs, szalma, széna, fűnyesedék, fűrészpor, fólia, papír, fenyőkéreg, stb. Kihelyezésük azonban csak szigorúan gyommentesített, jól átnedvesített talajfelszínre történhet.

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




négy − 1 =