Szerelem és halál – gyógynövények a népi hiedelemvilágban

hirdetes

A mai emberek már vajmi keveset tudnak arról, amiben nagyanyáink még szentül hittek. Egyes fűszer- és gyógynövényeket hajdanán szerelmi bájitalok alkotó elemeiként ismertek, de tűztek esküvőn a kalapba pl. rozmaringszálat, ami a legkisebb falvakban még mind a mai napiga jegyesek jelképe. Ugyanakkor számtalan fűszernövény volt temetési szertartások díszítőeleme, vagy belőlük készítettek olajat holttestek bebalzsamozására, őket ugyanis a halállal hozták kapcsolatba. Lássuk, melyek ezek a növények:

  1. Rozmaring: A legenda szerint a rozmaring virágának eredeti színe fehér volt, ám Szűz Mária, Jézus születése után (menekülés közben) megpihenvén egy rozmaring bokor mellett, kék köpenyét arra ráterítette, így lett a virág kékeslilás színű. Virágnyelven azt jelenti: „jelenléted új erőt ad nekem”, a növények jelképrendszerében pedig az emlékezet megtestesítője (ezért tűzték esküvőn kalapjukra a legények a kedvesüktől kapott rozmaringszálat). A hagyomány szerint a menyasszony az esküvőn rozmaringból font koszorút viselt, amelyet ha elültettek a kertjükbe és az gyökeret eresztett az azt jelentette, hogy a feleség fogja viselni a nadrágot otthon. Mivel a hűség és az emlékezés jelképe is, ezért temetési szertartásokon minden részvétet nyilvánító kezébe adtak 1-1 szálat, amelyet a koporsóra tehetett.

 

  1. Majoránna: Állítólag maga Aphrodité teremtette, aki köztudottan a görög mitológiában a szerelem istennője. Virágnyelven a szégyenlősséget testesíti meg, a görögöknél és a Romaiaknál a házasulandók fejére majoránnából készült koszorút helyeztek, emellett gyakorta volt szerelmi bájitalok alapanyaga, mert úgy hitték, erőt ad a bátortalan szerelmeseknek. A halállal is összefüggésbe hozták, ugyanis gyakran sírkövekre ültették, hogy békével töltsék el az eltávozottak lelkét. A babonás emberek hittek abban, hogy a boszorkányok félnek a majoránnától, mert az védelmet nyújt varázslataikkal, bűbájaikkal szemben.

 

  1. Petrezselyem: A görög mitológia szerint a petrezselyem egy gyermek kicseppenő véréből keletkezett, akinek dajkája letette őt a földre játszani, de egy álnok kígyó halálra marta. Ennek ellenére az ókori görögök a növényt vidám eseményekkel hozták kapcsolatba, pl. esküvőkön a menyasszony csokrában biztosan fellelhető volt. Emellett a halállal összefüggésbe hozták, a keresztények Szent Péter növényének tartották, aki a holtak lelkét kalauzolta a túlvilágon. A görögök a felejtés virágának is nevezték, s a haldoklókat gyakran hívták „petrezselyemre váróknak”. Mivel a petrezselyem igencsak nehezen csírázik, úgy tartották, hogy a magja hétszer leereszkedik az ördöghöz és vissza mire csírázni kezd. Egy régi közmondás szerint a sült petrezselyemtől a férfi nyeregben érzi magát, az asszony meg a koporsóban J

 

  1. Koriander: Aki olvasta az ezeregy éjszaka meséit, az emlékszik rá, hogy a hasisárusnak a koriander volt a legkedvesebb vágykeltő növénye (és csak akkor hat, ha fogyó hold idején gyűjtik be). A kínaiak úgy hitték, a növény képes halhatatlanná tenni az embert, az egyiptomiak pedig koriandert helyeztek a sírokra, hogy védelmezzék az elhunyt lelkét.

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..