Ökológiai védekezés állati kártevők ellen II.

hirdetes

Az emberek tudatába remélhetőleg mostanra már rohamosan beépül a környezettudatosság, a „minőséget a mennyiség helyett” elve, vagyis az ökológiai gazdálkodás alaplépései, mely alapján saját és környezetünk egészségéért felelősek vagyunk.

 

Nem szükséges mindenkinek biogazdálkodónak lennie ahhoz, hogy legalább a saját kis otthonában és környezetében felelősen gondolkozzon, akár energia megtakarításról, akár kis kertünk gondozásáról van szó. A kártevő állatok (rovarok, atkák, fonálférgek, csigák, seregélyek, stb.) bizony mindig is a természet velejárói lesznek, de ne felejtsük el, hogy ami nekünk kártevő, úgymond „kiirtandó” állat, az másnak például lehet, hogy táplálék. Ezért veszélyes lehet vegyszerekkel azonnal hatástalanítani egy-egy kártevőt, hiszen ezzel a lendülettel megfosztjuk a tápláléklánc felettük elhelyezkedő tagját, ami lehet, hogy éppen egy kihalófélben lévő állat! Ha ez nem hat meg minket, akkor elárulom, hogy a tápláléklánc tetején leggyakoribb esetben az ember áll. Így már mindjárt más a helyzet, mert ki az a bolond, aki saját fajának keresztbe tesz?

 

Ezen kártevő állatok populációjának visszaszorítása tehát történhet kémiai vegyszerek nélkül is. Előző cikkemben az agrotechnikai és mechanikai módszereket mutattam be, most pedig a biológiai eljárások következnek, vagyis amikor élő szervezetet vetünk be kártevő állatok ellen.

  1. Növényi eredetű rovarszabályozó szerek: Ide olyan növények tartoznak, melynek bizonyos részei igen toxikusak lehetnek rovarokra, mert fő hatóanyaguk a piretrin (vagyis idegméreg). Ilyen zoocid a rovarporvirág vagy Chrysanthemum cinerariaefolium szárított virágainak őrleménye. Bár emlősökre, madarakra nem toxikus, sajnos egyes halakon és védett hüllőkön, kétéltűeken szintén mérgező hatása van, ezért ezt nem ajánlom. Rágcsáló irtónak régóta alkalmazzák a rotenon nevű készítményt (Amorpha fruticosa, Derris spp. növényekből), ezzel meg az a baj, hogy az összes emlősön légzési zavarokat tud okozni. Az indiai neem-fa magjának kivonata (azadiraktinok) bár vízi élőlényekre toxikus hatással bírnak, viszonylag gyorsan lebomlanak és kiváló rovarnövekedés szabályozó hatóanyaggal rendelkeznek. Sajnos a hasznos ízeltlábúakra is toxikus hatással vannak, pl. a katicabogarakra, fátyolkákra, zengőlegyekre.

 

Növényi eredetű rovarszabályozó szerek
Kereskedelmi név Hatóanyag Célkártevő Megjegyzés
Biola Napraforgó olaj levéltetvek, pajzstetvek, atkák
NeemAzal Azadiractin rovarlárvák Vízi élő szervezetekre veszélyes
Bioplant flora Piretrin + PBO levéltetvek, molytetvek Méhekre és vízi élő szervezetekre veszélyes

Forrás: https://www.biokontroll.hu/

 

  1. Rovarpatogén szervezetek: Olyan élőlények tartoznak ide, amelyek bejuttatása a rovarok szervezetébe, azok elpusztulását okozzák (vírusok, baktériumok, fonálférgek, paraziták, gombák). Ezek az élőlények vagy táplálkozás útján jutnak be a kártevők szervezetébe (pl. baktériumok, vírusok), vagy a rovarok testén (főleg a légző rendszerén) keresztül jutnak be a szervezetükbe (gombafonalak).

Legismertebb rovarpatogén (rovarokat megbetegítő) baktérium a Bacillus thuringiensis, amely egy olyan oktaéderes toxin kristályt hoz létre, amely bizonyos rovarokra halálos kimenetelű lehet. Nem magát a baktériumot vetik be, hanem olyan készítményeket (pl. Novodor, Dipel), amelyeket ezek a bacik állítanak elő, ezek a készítmények már tartalmazzák azokat a méreganyagokat, amelyeket ha kijuttatunk a növények felszínére, akkor az adott kártevő a táplálkozása során magához vesz. A kártevő rovarok bélcsatornája perforálódik a toxinok hatására, vagyis az állat elhull.

Patogén szervezetek (vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek)
Készítmény neve Milyen élőlényt vetnek be? Mi ellen?
Capex Almailonca
Granulózis vírus
Almailonca lárvák
Dipel Bacillus thuringiensis Kurstaki lepke lárvák
Novodor Bacillus thuringiensis Tenebrionis bogár lárvák
Vectocide Bacillus thuringiensis Israelensis szúnyog és légy lárvák
Microgermin Verticillium lecanii (gomba) levéltetvek, liszteskék
Nemasys-M Steinernema feltiae (fonálféreg) talajlakó légylárvák
Nematop Heterorhabditis bacteriophora (fonálféreg) talajlakó bogárlárvák
Nemaslug Phasmorhabditis hermaphrodita (fonálféreg) meztelen csigák

Forrás: https://www.biokontroll.hu/

 

  1. Ragadozó állatok bevetése: Olyan hasznos ízeltlábúak tartoznak ebbe a csoportba, amelyek kártevő rovarokkal táplálkoznak. Hátrányuk, hogy pontosan kell őket kiereszteni, már az első egyedek észlelésekkor, illetve kijuttatásuk, és kezelésük nagy szakértelmet igényel, és viszonylag nagy növényállományra terjedjen ki (kis házi kertben, ha eleresztjük őket, akkor jó eséllyel szépen tovaszállnak). Ellenben zárt termesztő berendezésekben sikeresen alkalmazhatjuk őket.
Makroorganizmusok (ragadozók, parazitoidok)
Készítmény neve Milyen élőlényt vetnek be? Mi ellen?
Biobest Encarsia E. formosa fürkészdarázs liszteskék
Biobest Orius Orius sp. ragadozó poloska tripszek, levéltetvek, takácsatkák
Biobest Aphidius Aphidius sp. fürkészdarázs levéltetvek
Biobest Phytoseiulus Ph. persimilis ragadozó atka takácsatkák
Biobest Dacnusa D. sibirica fürkészdarázs aknázó legyek
Trichoplus Trichogramma pintoi és T. evanescens lepketojások

Forrás: https://www.biokontroll.hu/

Ne felejtsük el, hogy a biológiai növényvédelem lényege nem a kártevő állatok totális kiirtása, hanem egyedszámuk csökkentése. A kémiai növényvédelemmel ellentétben ezen kártevők ellenségei (hasznos rovarok, madarak, sünök) nem döglenek meg a kijuttatott vegyszerektől, hanem vidáman tudják teljesíteni kötelességüket a mi legnagyobb örömünkre!

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

Cikk első része:  Ökológiai védekezés állati kártevők ellen I.

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..