Metszés kisokos

hirdetes

Lassacskán véget ér a téli „pihenő” a kertészek számára, s újra felhúzhatjuk a kesztyűt, bakancsot, előkereshetjük a tél során megtisztított, megélezett szerszámainkat (jelen esetben a metszőollót, ágvágót, gereblyéket, permetező szettet). Ám mielőtt belevágnánk az év egyik legjelentősebb eseményének, a gyümölcsfák megmetszésének, tegyünk egy gyorstalpalót a metszések világában, azaz lássunk pár alapfogalmat, alapműveletet, mert ezek hiányában nem lesz sikeres gyümölcshozatalunk az év egészében.

 

  • Hajtás: azéves lombleveles rész, a tavaszi rügyekből hajtás fejlődik
  • Vessző: az előző évben keletkezett hajtás, amely 1 éves. Ezeken a vesszőkön lesznek a hajtásrügyek, virágrügyek vagy a vegyes rügyek. Őket kell metszeni, hogy sok szép termésünk legyen.
  • Gally: 2 éves hajtás
  • Ág: 3 vagy annál idősebb fás rész. Ezeket csak nagyon indokolt esetben szabad levágni, majd utána Fagéllel vagy egyéb sebkezelő anyaggal ellátni a fertőzések elkerülése végett.

 

Egy jó tanács: Érdemes olyan gyümölcsfát ültetnünk, aminek hazánkban illetve az adott tájegységen hagyománya van (őshonos), mert ezek már kiállták a környezet nyújtotta lehetőségek próbáját, nagyobb valószínűséggel maradnak majd meg minálunk is!

 

 

De miért is metszünk?

 

Jó, ha tisztában vagyunk a művelet fontosságával, így könnyebben megérthetjük a természet bonyolult körforgását, amelynek ez által mi is könnyebben részesei lehetünk. Mindenekelőtt azért metszünk, hogy a termőegyensúlyt fenntartsuk, vagyis hogy ne alakulhasson ki alternancia (szakaszos terméshozás). Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy a metszéssel megakadályozzuk hogy egyik évben rengeteg (ámde silányabb minőségű) gyümölcsöt hozzon a fa, a következőben pedig 1-2 szem árválkodjon mintegy véletlenül rajta (csekély vigasz, hogy azok legalább jó ízűek lesznek). A helyes középút kialakítására törekszünk, azaz átlagos mennyiségű, kiváló gyümölcsök termesztésére! A túl sok termőrügy nem lesz egyenlő a túl sok gyümölccsel, hiszen a fa nem fogja tudni kitermelni őket, ezért a legtöbb gyümölcs éretlenül fog lepotyogni, és csak a szívünk fog sajogni utána.

Metszéssel a koronaformát is kialakítjuk, hogy szellősebb legyen, a Napfény könnyebben átjárja, a nagy ágak ne keresztezzék egymást. Természetesen a beteg, elhalt ágakat, gallyakat azonnal eltávolítjuk, felesleges árnyékolók, ráadásul visszafertőzhetik az egészséges hajtásokat.

Hogyan metsszünk?

Alap, hogy minél erősebben metsszük meg a vesszőt, annál erősebb lesz a hajtásnövekedés. Ábrákkal bemutatva valahogy így fest:

  1. Erős visszametszés esetén: Erősen, azaz sokat metszünk vissza, kb. 3-4 rügyet hagyunk a vesszőn. Ilyenkor az alsó rügyek is kihajtanak, szinte minden hajtás erős növekedésű lesz. Idős gyümölcsfákat szokták ezen a módon megmetszeni, mert nekik már nincs szükségük koronaalakításra, nincsenek már növekedési fázisban. A célunk, esetükben csupán a terméshozás.

 

  1. Középerős visszametszés esetén: Kb. a közepénél metszem vissza a vesszőt, így a tetején maradó rügyekből erősebb hajtás lesz majd, míg az alsókból gyengébb. Ez a leggyakoribb eset.

 

  1. Gyenge visszametszés esetén: Alig metszek le a vesszőből, ezáltal a tetején maradt rügyek erősebben fognak növekedni, a közepén maradottak középerősen, míg az alján lévő rügyek nyugalmi állapotban maradnak. Fiatal gyümölcsfák koronaalakításakor ezt alkalmazzuk.

 

  1. Ággyűrűre metszésnél: Sérült vagy beteg ágakat le kell vágni, ám nem mindegy hogyan, ugyanis helytelen lefűrészelés esetén a szakadás nagyobb sebfelületet hoz létre, mint szerettük volna! Az alvórügyek a csonk alól ki fognak hajtani.

 

Mikor mit metsszünk?

 

  1. Kora tavasszal: Ekkor kell metszeni a gyümölcsfákat, valamint az ősszel telepített fagyérzékeny növényeket és a tavasszal újonnan telepített növényeket is. Szigorúan 0 fok felett metsszünk, ez alatt ugyanis fagykárt okozhatunk növényeinknek. Kora tavasszal kell a tavaszi lemosó permetezést is végrehajtani!
  • Rügyfakadás előtt: almatermésűeket (alma, körte, birs, naspolya). Időpontja kb. február vége – március eleje.
  • Piros bimbós állapotban: csonthéjas gyümölcsfákat (szilva, őszi, kajszi, mandula, meggy, cseresznye). Időpontja kb. március vége.
  • Rügyfakadás után: A kora tavasszal virágzó díszcserjéket még hajtásnövekedés előtt de már elvirágzás után szabad csak megmetszeni, ugyanis ha hamarabb kerülnek megmetszésre, nem fognak virággal megörvendeztetni bennünket!
  1. Nyáron: Hajtásvisszacsípéssel ekkor metsszük meg a fügefát (májusban), a szivarfát és a császárfát, ezek ugyanis nagyon fagyérzékenyek. Gyümölcsök közül a málnát nyáron metsszük vissza, termésérést követően.
  2. Ősszel: A bogyós gyümölcsűeket ekkor kezeljük meg (ribiszke, köszméte, riszméte, mogyoró, dió, tüske nélküli szeder)

 

Bordás Melinda 

„Kert…szívvel. Kert…ésszel”

 

 

 

3 hozzászólás

  1. Kétszer is megrendeltem a Hold naptárt de csak február 2 . kaptam meg , pedig tavaly is itt voltam !

  2. Szia! Máris küldöm nekem a mailedre legújabbat, abban benne van az előző hetek is.

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..