Levéltetvek mindenhol

hirdetes

Levéltetvek mindenhol

1. ábra: Levélpirosító ribiszke levéltetű kárképe

Ki ne látott már gyümölcsfán vagy dísznövényen feketén hemzsegő levéltetveket, amelyek elsőre csupán esztétikailag tűnnek elviselhetetlennek, ám főként megsokszorozódott számuk miatt válhatnak veszélyessé növényeink számára. Ismerkedjünk meg a kártevők egyik legnagyobb csoportjával, akik nem csupán veszélyes rovarok, de ugyanakkor érdekes élőlények is!

 

2. ábra: Nagy rózsa levéltetű

A rovarok osztályán belül az egyenlőszárnyúak rendjébe tartozó Levéltetvek (Aphididae) mindegyikére jellemző, hogy szúró – szívó szájszervvel rendelkeznek, ez a fő károsító szervük, ugyanis ennek segítségével fogják terjeszteni a vírusokat a beteg növényekről át az egészségesekre, ezért őket vírusvektoroknak is nevezzük. A növényekből kiszívott cukrokat azonban nem tudják hasznosítani, ezért azt mézharmat formájában ürítik. Ez a cukros ürülék a hangyák egyik kedvelt tápláléka, így ahol sűrű hangyajárásokat látunk a növényeken, ott alaposabban nézzünk rájuk, mert találni fogunk levéltetveket is. A mézharmatot azonban sajnos nem csak a hangyák, hanem a korompenész is igencsak kedveli, így fekete foltok fognak megjelenni a leveleken, amik előbb- utóbb összefolynak, így a levél asszimilációs felülete csökken, nem fog fotoszintetizálni, elhal.

 

Főként a legfiatalabb, legfrissebb hajtásokat támadják meg, mert ezekben feldúsulnak a tápanyagok, szúró sertéit beszúrja a növényi szövetekbe, és ott azokat a növényi nedveket szívogatja ki, amelyek a tápanyagok szállításában vesznek részt, így az nem jut el a növény minden részébe, hervadni fog. Ráadásul a nyáluk mérgező, levéltorzulást okozhat. 2 féle alakja létezik, lehetnek szárnyasok vagy szárny nélküliek.

3. ábra: Fekete répa levéltetű

Szaporodásuk igen érdekes, ún. holociklikus fejlődésmenet. Tavasszal az ősanya szűznemzéssel hozza létre utódait (tehát tényleges párosodás nem szükséges náluk), ezek az utódok szárnytalanok, mind egy szálig nőivarúak, és ugyanazon a növényen táplálkoznak, mint az ősanya. Ezeknek az utódoknak a kicsinyei nyárra megszületnek, ezek már szárnyas példányok lesznek, így könnyedén át tudnak szállni a többi tápnövényre (emigránsok). A szárnyasok utódai vagy szárnytalanok lesznek (ha kedvezőtlenek a feltételek, mert akkor csak zabálniuk kell), vagy szárnyasok (ha kedvezőek a körülmények). Ősszel ismét szaporodnak, de ekkor már ivarosan, hiszen jön a tél, amit csak tojás alakban lesz képes átvészelni. Tavaszra kikelnek a peték, és voilá, kezdődik egy szép új év a számukra.

 

Legismertebb levéltetű fajok:

  • Levélpirosító alma levéltetű
  • Levélpirosító ribiszke levéltetű
  • Nagy rózsa levéltetű
  • Fekete répa levéltetű
  • Fekete cseresznye és meggy levéltetű
  • Zöld őszibarack levéltetű

    4. ábra: Zöld őszibarack levéltetű

 

Kémiai védekezés ellenük speciális afficidekkel történjen, ezek ingerület vezetés gátló anyagok (pl. piretroid – idegméreg, vagy szerves foszforsav észterek).

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..