Készítsünk gilisztakomposztot!

hirdetes

Készítsünk gilisztakomposztot! A giliszták szerepe a talajéletben mindig is meghatározónak számított, hiszen mozgásukkal, szerves anyag előállításukkal gazdagítják a talaj makro- és mikroelem tartalmát. Tudósok bizonyították, hogy az átlagos talajhoz viszonyítva a gilisztákkal ellátott talaj kb. ötször több nitrogént, hétszer több foszfátot és majdnem tízszer több káliumot tartalmaz, vagyis az ilyen talajoknál egyáltalán nem szükséges pl. műtrágyát használni vagy évente szarvasmarha trágyát bedolgozni, ami nem csak energia-, de anyagi megtakarítást is jelenthet egy kiskert számára.

Egy kis kézügyességgel mi magunk is készíthetünk gilisztakomposztot, vagyis olyan környezetet a giliszták számára, amelyben hamar elszaporodhatnak. Építsünk egy 60x90cm alapterületű ládát, amelynek magasságát szintén 60cm-re szerkesszük meg. A láda aljára tegyünk rácsot, 5x5cm-s lukú a legmegfelelőbb, ugyanis ezen keresztül fogjuk átrostálni a komposztot. Vagy beépítünk a láda aljába egy ún. kaparót, úgy, hogy két nyílást ejtünk a láda oldalának aljára, ebbe pedig belecsúsztatjuk a csúszkánkat (kaparó), vagy pedig gereblyével végezzük el a rostálást.  Az egész ládának építsünk 4 lábat, amely olyan magas legyen, hogy a talicskánk könnyen aláférjen.

A kész ládánk legaljára helyezzünk elsőnek nedves újságpapírt kiterítve, erre jöjjön 1 réteg komposzt vagy istállótrágya meg egy marék Trágyagiliszta (Eisenia foetida). Erre az egyvelegre kerülhet ezek után a feldolgozásra szánt szerves anyag, de mindig csak 7 cm vastagon. Ha több gyűlik össze, akkor kupacoljuk a komposztáló mellé, és fokozatosan komposztáljuk át a felgyülemlő szerves anyagot a csúszkák segítségével át a rácson, bele a talicskába. Legjobb, ha hetente rostálunk át 7cm vastagon komposztot. A láda tetejét borítsuk le levegőzést biztosító fóliával vagy deszkából összeeszkábált tetővel.

Mivel gilisztáink főként szerves anyaggal táplálkoznak, ezért gazdagon fognak táplálkozni a komposztálóba helyezett kerti hulladékainkból, melyek a tápcsatornájukon áthaladva egyszerűbb felépítésű anyagokká bomlanak, s kis gömböcskék formájában távoznak az emésztőrendszerükből. Ezek az egyszerűbb felépítésű anyagok a növények számára könnyebben felvehetőek lesznek, ráadásul az általuk feldarabolt szerves hulladékok segítik a mikrobák tevékenységét, minek következtében számuk megnő a talajban, s így a talajélet gazdagabb, aktívabb lesz, s ezt növényeink is meg fogják hálálni, hiszen ez a végtermék nem csak a talaj javításához, de a növények tápanyag ellátásához is nagymértékben hozzájárul. A gilisztakomposzt kovasavat tartalmaz (szilárdabb lesz tőle a növények szövete), valamint az általuk létrehozott gilisztahumusz antibiotikumot, aminosavakat és növényi növekedést serkentő enzimeket is aktivál a talajban.

Sima trágyagilisztát mi magunk is tenyészthetünk otthon (a horgászok is ezt a fajt alkalmazzák), hiszen hihetetlenül gyorsan szaporodnak, csak sajnos rövid ideig élnek, így folyamatosan biztosítani kell az utánpótlásukat. A kész komposztáló ládát a kert legmelegebb, legnaposabb szegletébe állítsuk, mert a giliszták csak 7 fok felett dolgoznak, a fagyban pedig elpusztulnak. Optimális számukra a 20-24fok meleg és az állandó páratartalom, amit vagy a nedves újságpapírral, vagy a néha megöntözött kerti hulladékkal biztosíthatunk számukra. Fontos tudni, hogy nem szabad belőle egyszerre túl sokat használni, bőven elég, ha mindössze 3-5 cm mélyen dolgozzuk a talajba.

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..