Készítsünk emelt ágyást!

hirdetes

Készítsünk emelt ágyást!
Egy profi kiskertész tisztában van azzal, hogy a talajon termesztett zöldségek és egyéb virágos növények sokkal nagyobb károsítás lehetőségének vannak kitéve, mint pl. cserépben elhelyezett társaik. Gondoljunk csak a kerti talaj élővilágára, mely ugyan számos hasznos élőlényt tartalmaz (attól függően mennyire gazdag tápanyagban, ezáltal mennyire élettel teli kertünk), sajnos megannyi kártevőt és kórokozót is rejteget. Leglátványosabb példája a károsításoknak a meztelen csigák által okozott letarolás, amely után csak szomorúan tekintünk ki egykor szépen zöldellő zöldségeinkre, vagy a szemmel nem látható apró gombákra és fonálférgekre, amik szinte mindenhol jelen vannak, ahol sokáig műtrágyáztak vagy nem pótolták a talajt megfelelő szerves anyaggal. No, de van megoldás!

Készítsünk emelt ágyást! Kellenek hozzá deszkalapok, szögek valamint az emelt ágyásba belekerülő, lehetőleg jó minőségű, szerves anyaggal felturbózott, tápanyagban gazdag föld. Érdemes olyan faanyagot választani a keretezéshez, amelyet előzőleg nem kezeltek le semmilyen vegyszerrel, maximum lenolajjal (ezzel érdemes átkenni minden évben, hogy megóvja a faanyagot az esőtől vagy a tűző Naptól, ezáltal élettartamát megnövelje). Ha több emelt ágyást tervez valaki, akkor az ágyások között hagyjon annyi helyet, hogy legalább fűnyíróval el lehessen menni közöttük, ám még ennél is jobb, ha az utakat lemulcsozzuk, ugyanis ekkor nem tör fel könnyen a gaz az emelt ágyásunkba.

Az ágyásokat úgy érdemes megtervezni, hogy szélessége és hosszúsága lehetővé tegye azt, hogy kézzel minden oldalról könnyedén beérjünk az ágyás közepébe is, ezzel egyrészt megmentjük a széleken lévő kispalántákat is (vagyis nem tapossuk szét őket, miközben az ágyás közepén molyolunk), másrészt megkíméljük magunkat az esetleges derékfájástól, amit a kitekeredett mozdulatok okozhatnak. A téglalap alakú ágyások esetében mindig a hosszú oldal nézzen dél felé, hogy a Napocska minden növényhez egyenletesen érjen el. Készíthetünk olyan emelt ágyást is, ahol az ágyás alját elzárjuk az eredeti talajtól, csak akkor azt már nem emelt ágyásnak nevezzük, hanem balkonládának. A lényeg pont az, hogy ne zárjuk el az ágyás alját, építsük az eredeti kerti talajra, hiszen a mélyre ható növények gyökerei nem szeretnének bekorlátozva lenni. A kerti talajt a teljes munkálatok előtt ássuk fel kicsit, hogy lazább, szellősebb legyen, a mélyen gyökerező gyomokat amennyire tudjuk, távolítsuk el!

Egy szuperül kivitelezett emelt ágyás, nem csak abban segíti fejlődő palántáinkat, hogy szebben, jobban fejlődjenek (hiszen ezt a talajt nem tapossuk, ezáltal nem tömörödik össze, vagyis a talaj laza szerkezete révén a vizet jobban el tudja juttatni a gyökerekhez), de az ágyás talajélete is jóval aktívabb, sokszínűbb lesz, hiszen meg fognak benne jelenni a földigiliszták és a hasznos rovarok, mikroorganizmusok is. Idősebbeknek különösen ajánlott így kialakítani kis veteményesüket, hiszen nem kell annyit hajolgatni gyomlálás vagy kapálás esetén. Ha a kis palántáink közötti területet ráadásul takarjuk mulccsal vagy szalmával, akkor még kevesebb esélyt adunk a gyomoknak, hogy felbukkanjanak és elvonják a hasznos energiákat (fény, tápanyag, víz) hasznon növényeinktől! Az emelt ágyás emellett arra is jó, hogy távol tartsa pl. a meztelen csigákat, de az ágyás talaja is könnyebben át tud ám melegedni a Nap hatására, minek következtében nagyobb és dúsabb termésmennyiségre számíthatunk!

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..