Káposztafélék termesztése

hirdetes

Káposztafélék termesztése

A káposztafélék közé tartozik a karfiol, a kínai kel, a hónapos retek, a kelkáposzta, a fejes káposzta és a brokkoli. Közös jellemzőjük, hogy a Brassicaceae (keresztesvirágúak) családjából származnak, a Földközi tenger vidékéről. Általánosságban elmondható róluk, hogy bár a hőmérséklettel szemben viszonylag igénytelenek, vízzel szemben nem, hiszen számukra fontos a bőséges csapadék ellátottság. Talaj szempontjából a humuszban gazdag, közepes ph-jú, tápanyagokat könnyen leadó, morzsalékos talajok a legideálisabbak számukra. Kiültetés előtti ősszel érdemes alaposan szerves trágyázni a talajt. Mivel a kései fajták igényesebbek tápanyagra, ezért esetükben 0,3-0,6 t/ha műtrágyát adagolhatunk 2 részletben (vetés/ültetés előtt és tenyészidőben).
Ha magról szeretnénk szaporítani őket, akkor a palántázás tervezett időpontja előtt 6-12 héttel vessük el a magokat (március-áprilisban fűtetlen fóliába), a magágy mindig legyen nedves. A magokat 1 cm mélyre vessük egyesével, 1-1kis cserépbe. Ha szaporító tálcába vetünk, akkor a szikleveles állapot elérése után tűzdeljük át a friss növénykéket, ügyelve arra, hogy a sérülékeny pici aranyos gyökérzetük ne sérüljön. A palánták kiültetése május közepe-vége felé legyen (fajtától függően) 40x40cm sor és tőtávolságra. A kiültetést követően egészen az elfogyasztásukig bőségesen és rendszeresen öntözünk (főleg a gumóképződés idején). Amikor nagyon meleg van, akkor még több vizet igényelnek, különben túl sok vizet párologtat el a növény, így a fejlődésben visszamaradott, satnya terméseink lesznek, a gumók meg is repedhetnek, utat engedve a kórokozóknak, kártevőknek.

1. ábra: Gyökérgolyva káposztán

Figyelmesen takarítsuk el útjukból a gyomokat (kapával vagy kézzel), ugyanis rátekeredhetnek a növényre, elszívják előle a tápanyagokat, vizet, vagy árnyékot vethetnek a káposztáinkra, egyik sem jár előnnyel a növény szempontjából. Legjobb megoldás a sorok közötti takarás szalmával vagy agrotextiliával. Veszedelmes ellenségei közé tartozik a Káposzta gyökérgolyva, amely a gyökereken okoz tumoros elváltozásokat, ami miatt nem képen a növény felvenni a tápanyagokat és a vizet, így hervadni kezd, majd elhal vagy satnya marad, de termést semmiképpen sem fog hozni. Megtámadhatja még a Káposzta peronoszpóra, az Alternária (foltbetegség), a Rizoktoniás rothadás palánta korában, a Lisztharmat gomba és retek esetében a Gyökérfeketedés.

2. ábra: Tavaszi káposztalégy nyűve

Kártevők közül a legnagyobb károkat a Tavaszi káposztalégy lárvái okozhatnak. A megtámadott növények növekedése lelassul, megsárgulnak, elfonnyadnak, elpusztulnak. Leginkább a bimbós kelt, és a hónapos retket károsítják. Számolnunk kell az év során a Káposztabolhával is, ezek a fekete sárgás pattanva elugró bogarak főleg a hónapos retket és a kínai kelt károsítják. A torzsás káposztafélék leveleinek bordája közé lukakat váj a Bagolylepke hernyója, nem kímélve a gyökérnyaki részt sem. Őket nevezi a népnyelv mocskos pajoroknak, az ellenük való védekezés csak a lárvastádium első szakaszában hatásos, utána már nem.

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..