Így előzd meg gyümölcsfáid megbetegedését télen

hirdetes

1. ábra: Gyűjtsük össze a fa alól a beteg leveleket!

Azt hihetnénk, a növényvédelemmel csak akkor kell foglalkoznunk, ha már fáink rügyeznek, leveleiken betegség jeleit látjuk vagy gyümölcsük érthetetlen módon elrothad. Nos, ilyenkor már az igazat megvallva elkéstünk a védekezéssel. Az igazi növényvédelem prevención, azaz megelőzésen alapszik, nem pedig a kezelésen. Ez az igazi kertészet, hiszen csakúgy, mint az emberi szervezetnél, ha megelőzzük a bajt, akkor nem alakul ki a valódi, súlyos betegség.

 

Gyümölcsfáink gombás megbetegedéseiért általában a gombák áttelelő képessége a felelős. Egyáltalán ne képzeljük azt, hogy a téli fagy elpusztítja a gombákat, ugyanis nagyon könnyedén és szépen át tudnak azok telelni, például a lehullott leveleken. Fontos tehát, hogy az előző évben gyümölcsfánkat megtámadta pl. a ventúria, akkor az adott fáról lehulló leveleket nehogy ott hagyjuk a fa alatt, mert következő tavaszon a felnyíló gomba spórák szépen kiszabadulnak, és visszafertőznek. Az összes foltbetegségre igaz ez (mikoszferella, ventúria, diplokarpon, blumeriella, fóma, sztigmina), de így fertőz vissza a lisztharmat és a rozsdabetegségek is. Legegyszerűbb megelőzési módjuk, ha a lehullott leveleket összegyűjtjük és vagy megsemmisítjük (csak a száraz leveleket szabad) vagy bezsákoljuk és rábízzuk a zöld hulladéklerakó területre, ahol a lebontó szervezetek hamar végeznek velük, esetleg ásunk egy jó mély gödröt és oda betemetjük őket (onnan nem szabadulnak ki ). Ha azonban csak beforgatjuk a talajba, akkor igen könnyen felszínre törhetnek a kórokozók.

2. ábra: Gyümölcsmúmia a fán

Hasonlóan veszélyesek a fán maradó gyümölcsmúmiák. Akár almatermésűn, akár csonthéjas fákon találkozunk velük, azonnal szedjük le róluk, lehetőleg még a tél folyamán, a rügypattanás előtt, ugyanis ha megindul a gyümölcsfák nedvkeringése, akkor a gyümölcsmúmiákon található monília gomba szabadjára ereszti spóráit, és már a fejlődő rügyeket is meg tudja betegíteni. Eredménye az lesz, hogy a friss hajtások és a pici levelek a hajtásvégeken elszáradnak, majd később a gyümölcs is meg fog fertőződni, mi végett újabb gyümölcsmúmiák keletkeznek és a körfolyamat lezárul. A magasan levő, vesszőkre rászáradt múmiákat legkönnyebben hernyózó ollóval szedhetjük le.

Az egyéb betegségeket megelőzhetjük szakszerű metszéssel is, úgy, mint a beteg ágrészek 10-15cm egészséges ágrésszel együtt való eltávolítása, illetve az elszáradt vesszők tőből való kimetszése. A nagyobb sebeket természetesen sebkezelő anyagokkal lássuk el (Fagél, Biocera, Fadoktor).

A pajzstetűvel fertőzött ágrészek (könnyű felismerni, mert fehér pontocskák, amelyek nehezen kaparhatóak le) szintén megmenthetőek, csupán nekik kell essünk egy jó erős kéregkaparóval vagy drótkefével, s ha már kezünkben a szerszám, távolítsuk el a kéregrepedésekben megbújó takácsatkák tojásait is vagy a lombosfa fehérmoly bábjait, illetve az almamoly hernyóit. Ezek összegyűjtésére a legnagyszerűbb megoldás, ha a tisztítás előtt műanyag fóliát terítünk a fa törzse köré.

Károsak a mohák és a zuzmók is a fák törzsén. Hiába nem élősködők, a fa lélegzését gátolják, másrészt nedvességükkel puhítják a fa szöveteit, így az korhadásnak indul, majd utat nyit a kártevők, kórokozók számára. Ellenük mosószappanos lével történő kéregkaparással védekezhetünk. A zuzmók ellen jó a réz és kén tartalmú permetszer is, ennek ellenére a kaparást nem helyettesíthetik!

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..