Édes granadilla

hirdetes

MAGOK ELŐJEGYEZHETŐK ITT!

Az egyik hazánkban legkevésbé ismert egzotikus gyümölcsök közé tartozik a Passiógyümölcsként is emlegetett Édes granadilla (Passiflora ligularis). Nagyon hasonlít az egyre nagyobb kertészeti körökben elterjedt golgotavirághoz, lévén egy családba tartoznak (Passifloraceae – Golgotavirág félék). Nevét onnan kapta (passiógyümölcs), hogy egykor a szerzetesek virágának megjelenését Jézus Krisztus passiójával tették párhuzamba, ugyanis érdekes és gyönyörű virágzatának belseje éppen olyan, mint egy tövises korona, fehér színe az ártatlanság jelképe, míg a virág középső oszlopa maga a kereszt. Sőt még a bibeszálak és a porzó is ikonikus, mert míg az előző a szegecseket szimbolizálja, az utóbbi jelképe a kalapácsnak, mellyel a szegeket beverték. Így, Húsvét közeledtével talán éppen aktuális is lehet ez a Dél-Amerika őserdeiből származó, izgalmas gyümölcs. Európába csak a XVII. századba jutott el, manapság mediterrán kertek különleges csodanövénye.

Magvetéssel is viszonylag könnyedén szaporítható, ám ne felejtsük el, hogy trópusi eredete miatt a magok csírázásához igen magas hőmérséklet kell, hogy biztosítva legyen (25-28 fok). Páratartalomra szerencsére nem nagyon igényes, mivel az Andok hegységből származik. Mielőtt elvetnénk, a magokat érdemes 24 órára kéz meleg vízbe áztatni. Homokkal kevert termőföldbe vagy laza, humuszos talajba kell elvetni őket 1-2cm mélyen, majd az üveggel lefedett szaporító tálcákat meleg, napfényes helyen tartsuk, és alulról szívassuk fel a vizet, sohase felülről öntözzünk! A vetés mindig legyen nedves, hogy a közeg ne száradhasson ki. A 4-6 hetes csírázást követően létrejött 3-4 leveles kis palántákat tűzdeljük át komposzttal és homokkal kevert talajba. Virágozni ebben az esetben (magvetés útján) csak 4-5 év múltával fog.

A korban kinevelt példányokat bujtással vagy dugványozással is szaporíthatjuk. Dugványnak vágjunk 2-3 leveles, nóduszos darabokat, amelyeket homokba dugva hamar gyökeresedésre kényszeríthetünk, ha biztosítjuk számára a kellően meleg környezetet és természetesen a sok-sok napfényt, de virágozni csak a 2. évben fognak. Bujtással érjük el legkorábban, hogy virágozzon növényünk, akár már a következő évben! A ládában vagy cserépben levő idősebb növények jól fejlett hajtásait másik edény vagy cserép laza homokos földjébe lesüllyesztjük úgy, hogy a hajtás csúcsa a talajból jól kiálljon (30—50 cm). Ha a talajt állandóan nedvesen tartjuk, a benne levő szárrész gyorsan gyökereket fejleszt, majd az anyanövénytől elválasztva önálló, nagyméretű példányokat kaphatunk.

Mivel eredetileg a növény egy örökzöld lián, ezért nevelése során ügyeljünk arra, hogy spirálisan kialakuló kacsokkal szeretne majd támasztékot keresni magának, ezt már a kezdetektől biztosítsuk számára. Természetesen ő is, mint minden trópusi növény, fagyérzékeny, ezért télen ne hagyjuk kint, hanem vigyük világos, ám viszonylag meleg helyiségbe. Nyáron félárnyékos helyre állítsuk, a kéthetente történő tápoldatozást és a bőséges öntözést meghálálja. Egészen kiskorától kezdve csípjük vissza a növényt, hogy elágazó lehessen. Nagyon finom termést hoz, gyümölcse vékony, kemény, éretten narancsos-sárgás színezetű. Ám vigyázat! Hazánkban nem lelhetőek fel azok a rovarok, amelyek beporozzák őt, így biztos terméskötődésre csak akkor számíthatunk, ma mi magunk mesterséges módon beporozzuk a virágokat!

Termése lúdtojásnyi méretű nagyon finom, édes passiógyümölcs. Nagyon egészséges gyógynövény.
Magas C-vitamin és karotin tartalma erősíti az immunrendszert. Magas antioxidáns tartalma véd a rákos megbetegedésektől. Normalizálja  a vérnyomást. Támogatja az emésztést. Nagyon gazdag ásványi anyagokban.

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

MAGOK ELŐJEGYEZHETŐK ITT!

2 hozzászólás

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..