Az ökológiai gazdálkodás, mint életszemlélet

hirdetes

Az ökológiai (bio-, illetve vegyszermentes) gazdálkodás alatt egy olyan fenntartható, természetes biológiai ciklusokon alapuló gazdálkodást értünk, melyben a műtrágyázás tilalma, illetve a biológiai növényvédelem alapkövetelménynek számít. Hosszú távon, e módon érhető el a természet egyensúlyának fenntartása. A növény táplálása helyett a talaj táplálása a cél, a gyomok ellen nem drasztikus módszereket vetünk be, hanem természetes ellenségeiket, az egyensúly fenntartása a motiváló tényező.

Állatokat állathoz méltó környezetben neveljük, hiszen sem az állatok, sem a növények nem gépek, amelyeket gyártani kell, ettől különbözik a mezőgazdaság az ipartól. Ennek az „eliparosodásnak” köszönhető ugyanis, hogy egyes mikrobiológiai betegségek, kártevők felszaporodtak, hatására a modern technológia vívmányainak, valamint a túlzott vegyszerhasználat elterjedésének.

Az emberek megelégelték az ízetlen, tápanyagban szegény élelmiszereket, ezért szükség volt egy újfajta termelési technológia kialakítására, mely magába foglalja a talajok és a talajélet helyreállítását, csökkentve annak felesleges bolygatását, a különböző eróziók elleni védelmet, pl. erdősáv alkalmazását, valamint a termékek eredeti íz világának megőrzését.

Az ökológiai gazdálkodás egy életszemlélet, mely felhasználja a régmúlt paraszti világ gazdálkodásának tudományát, kombinálva a modern tudomány előnyeivel. Így egy ökogazdának nemhogy kevesebbet kell tudnia a mai gazdálkodásról, de tudnia és ismernie kell a legügyesebb alkalmazásokat. Gondolkodnia kell. A fenntartható gazdálkodás mára már életszemléletté alakult, éreztetve, hogy nem valamely visszalépésről, hanem a saját és az emberiség érdekében vett előre lépésről beszélünk.

Túlnépesedett Földünk nem bírja el a talajok teljes kizsarolását, mert míg a fejlett országok túltermelnek, a fejlődő országokban alultermelés folyik.

Ma a világon 37 millió hektáron folytatnak ökológiai gazdálkodást (0,9%-án a világ mezőgazdaságba vont területeinek), az EU-ban 10 millió hektáron gazdálkodnak, Ausztrália után (12 millió ha) a második legnagyobb területen. A biogazdálkodás népszerűsége szinte az egész világon növekszik, az ezredforduló óta megduplázódott a területek nagysága. Hogy mennyire drasztikus volt a növekedés az egyes területeken, azt Nagy Britanniában példája bizonyítja, ahol az 1980-as években az biogazdálkodók száma nem haladta meg a 100-at. Ez az adat azonban 1989-re majdnem meghétszereződött, köszönhetően annak, hogy az emberekben megkondult a vészharang az egészségük, és a környezetük iránt, esélyt adva ezzel mind a fejlődő, mind a fejlett országok társadalmi jólétének.

Az Európai Unió megalakulásával egy egységes piac jött létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a tőke szabad áramlását a tagországokban. Mivel közös politikát folytat többek között a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, sőt, a regionális fejlesztés területén is, ezért a tagországoknak lehetőségük nyílt arra, hogy fejlődjenek az ökológiai gazdálkodás területén is.

Magyarországon, a mezőgazdasági területeken 2000 előtt 12,5 ezer hektáron folyt biogazdálkodás, mára a területek mintegy 2,1%-át művelték biogazdálkodással, ezt az adatot 2007-ben mérték fel, azóta folyamatosan nő a bioterületek aránya!

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..