Alma és körte növényvédelme I. (Kártevők)

hirdetes

Alma és körte növényvédelme I. (Kártevők)
Bár már elmúltak a fő növényvédelmi feladatok gyümölcsfáink körül, hiszen minden évben a növényvédelem a metszésekkel kezdődik, majd az azt követő lemosó permetezésekkel folytatódik. Virágzás előtt, közben és sziromhullás után érdemes volt elvégezni egy Monília elleni védekezést, most pedig ha minden igaz, már elkezdődött a pici gyümölcsök növekedése a virágzat megtermékenyülését követően. Még hosszú az út, hogy ezekből a pici termésekből, igazi, lédús almákat és körtéket kapjunk, azonban a növényvédelem nem áll meg, hiszen addig még rengeteg minden befolyásolhatja szép termésünk kialakulását. Lássuk, mik ezek:

  1. Környezeti tényezők: Fagyoktól már nem kell tartanunk, hiszen a fagyos szentek elmúltak, ez a veszély már nem fenyeget bennünket. Tartanunk kell azonban a tavaszi szeszélyes időjárástól, kezdve a nagy szeleken át, amelyek meghajlíthatják vagy kifordíthatják zsenge fáinkat, ezzel óriási kárt okozva nekik. Fiatal fák mellé állítsunk támasztékot és alaposan rögzítsük őket, hogy a szélkárokat elkerüljük. A nyári forró Napsütés megperzselheti a leveleket, ez ellen leginkább úgy tudunk védekezni, ha pl. füvünket nem öntözzük a déli órákban (a víz a leveleken megáll, napégést okozhat), hanem csak hajnalban vagy napnyugtakor.
1. ábra: Almamoly lárvájának kártétele

 

  1. Kártevők: Az almatermésűek legnagyobb ellensége az almamoly (Cydia pomonella). Ez a 2 nemzedékes, az alma és a körte gyümölcsében egyaránt kárt tevő a terméshúsba belemegy, és ott a magházat feléli. Bacillus thuringiensis-es oldattal védekeznek ellene ökológiai gazdálkodásban, egyéb esetekben lehet még kontakt rovarölő szerekkel védekezni ellene május elején és júliustól-szeptemberig, ugyanis ekkor van a rajzási időszaka.

Kevésbé komoly károkat tud okozni az Alma pókhálósmoly (Yponomeuta malinella), amely sűrű szövedéket képez, de a terméseket nem károsítja.

Sokkal több bajt okozhat a Vértetű (Eriosoma lanigerum). Kártétele következményeként daganatok jelennek meg a fa törzsén, és az ágakon, emellett láthatóvá válik az a fehér viaszos váladék, amelyet ő maga állít elő és a vértetű védelmét szolgálja. Ez egy behurcolt kártevő, onnan kapta nevét, hogy ha összenyomod, piros foltot hagy. Növényvédő szerrel nem lehet védekezni sajnos ellene eredményesen, mert a viasz védi a kis gonosztevőt. Általában a nemes-alany találkozásánál bújnak meg, mert ott van a tápanyag feltorlódás, de a gyökérnyakon is vígan elél, ezért elég nehéz őt felfedezni, illetve elcsípni, pláne kiirtani, mert a gyökérnyakról felújul a populáció. Szerves foszforsav észterrel lehet ellene védekezni, illetve természetes ellensége a vértetű fürkész darázs!

2. ábra: Vértetű viaszos váladéka

Körtefák ellensége a Piros körte pajzstetű. Az állatka szúró szívó szájszervével szívogat, ennek következtében térfogat csökkenés lesz tapasztalható az ágakon, ugyanis megszűnik a sejt osztódás ott, ahol szívogat. Barnás pajzs alatt bújik meg, ám ha fehér anyagot is látunk mellette, akkor az a levedlett kültakarója a rovarnak.

További kártevője az almának és a körtének is a Piros gyümölcsfa takácsatka. Az ő kártételét könnyen felismerhetjük a sárga pontozott levelekről, melynek biológiai háttere nem más, mint a levélben végbemenő klorofill elhalás, a rovar toxikus nyála ugyanis lebontja a klorofillt (zöld részt), és csak a xantofill marad ezért lesz sárga pontozott a levél.

Sokkal nagyobb ellenség a Levélpirosító alma levéltetű (Dysaphis devecta). A károsított levelek piros színűek és torzak lesznek, ráadásul megvastagszik a levél. Ellenük a levéltetvek elleni szerekkel védekezzünk, már az első gyanús jel kialakulásakor (Mospilan, káliszappan, Nevikén, stb.)

3. ábra: Levélpirosító alma levéltetű kártétele

Az Almalevél aknázómoly (Lithocolletis blancardella) és sátorosmoly (Lithocolletis corylifoliella) lárvája a leveleken aknázást végez, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a levél hártya ép marad, csak belül zabálja ki a levelet, így az hártyaszerűen elvékonyodik, majd elhal. A levél erek között történik az aknázás, ugyanis ezeken nem tudja átfúrni magát a kis lárva. Ha fekete foltot látunk a hártya közepén, akkor ürülékével is szennyezte a levelünket.

Inkább csak látványra szörnyű a Körte csipkéspoloska (Stephanitis pyri) támadása. A levél fonákán szívogató szúró szívó szájszervű poloskák az ürülékükkel szennyezik a levelet, ami asszimilációs gondokat okoz, vagyis nem lesz zöld felület, ahol a növény szintetizáljon, így a levél előbb utóbb elhal. Emellett szívogatásukkal szintén klorofill elhalást okoznak, nyáluk mérgező a levélre nézve.

4. ábra: Csipkézőpoloska és ürüléke

 

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..