A jó komposztálás titka

hirdetes

Becsüljük meg a kerti hulladékot, készítsünk komposztot! Sokan nem tudnak mit kezdeni a lenyírt fűvel, lemetszett növényrészekkel, lehullott ágakkal, konyhai hulladékkel, az ősszel kertből kikerülő elszáradt növénymaradványokkal.
Pedig ezekből az anyagokból nagyon jó szerves trágya készíthető néhány hónap alatt. A komposzt helye a kert árnyékos helye legyen. Lehet egyszerű dombot készíteni, de lehet ízléses érlelőt is vásárolni vagy készíteni.  A jó komposzt titka egyrészt az alapos APRÍTÁS és ELKEVERÉS másrészt a megfelelő ÖSSZETÉTEL, és NEDVESSÉGTARTALOM.  A nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsuk fel. Erre a célra különféle elektromos kisgépek is kaphatók, de kisebb mennyiséget metszőollóval vagy fejszével is előkészíthetünk. A különféle összetevőket keverjük össze egymással és egy kevés érett komposzttal vagy trágyával, ezek hiányában egyszerű kerti föld is megteszi. Különösen akkor fontos ez ha nagy mennyiségben lenyírt füvet komposztálunk, mely órák alatt bűzös rothadásba kezdene ha nem kevernénk bele lazítóanyagokat.
Általában gyorsíthatjuk az érést ha nitrogénműtrágyát is adunk hozzá: pétisót vagy ammóniumnitrátot.
Ez különösen akkor fontos, ha túl sok megfásodott növényi rész kerül a komposztba, mivel az érés, és a komposzt értéke a
szén:nitrogén aránytól is függ. Összerakásnál a különféle anyagok megfelelő összekeverése mellett arra ügyeljünk különösen, hogy ne legyen se túl sok, se túl kevés levegő benne. Ezért ha nem aprítunk gondosan, pótoljuk ezt nagyon alapos taposással. A túl sok levegő miatt ugyanis egyrészt hamar kiszárad a komposzt, másrészt a levegőt kedvelő ún. aerob lebontó baktériumok kerülnek túlsúlyba, pedig a legjobb ha ezek egyensúlyban vannak az ún. anaerob, levegőtlen körülmények közt élő típusokkal.
Mi kerülhet a komposztba?
– konyhai hulladékok (zöldség és gyümölcsmaradványok, ételmaradványok,
hervadt virág, kávézacc, tealevelek, tojáshéj),
– kerti hulladék (kaszálék, letermett és elvirágzott növények, lehullott
falevelek),
– állati trágyák,
– nagyon jó ha különféle ásványi anyagokat is adunk hozzá, pl. alginit,
meliorit, melyek nemcsak a tápanyagtartalmat növelik, hanem a víz- és
tápanyagmegkötő képességet is,
– egyes évelő növények föld alatti tarackjait csak megszárítva tegyük a
komposztba (napon pár óra alatt), ilyenek: tarackbúza, apró szulák, mezei aszat,
zsurló,
– a közhittel ellentétben dió és vadgesztenyeleveleket is komposztálhatunk,
mert a komposztálás folyamán elvesztik növekedést csökkentő hatásukat. De ezt
csak hosszú ideig tartó lassú érleléssel érhetjük el,
Ne tegyünk a komposztba erősen fertőzött növényi részeket és erősen maghozó gyomokat.
A komposztálás ideje pár hónaptól egy évig is eltarthat elsősorban az aprítás mértékétől függően. Ha nem használunk komposztaprítót és nem zárt komposztálót használunk legalább egyszer forgassuk át az anyagokat úgy, hogy a külsők be, a belsők kifele kerüljenek. Átforgatás helyett földdel, vagy más kiszáradás ellen védő anyaggal is letakarhatjuk a prizmát. Kiszáradás ellen néha meg is locsolhatjuk. A komposztra ne ültessünk tököt vagy más növényeket, de mellé nyugodtan és így a rá felkúszó szárak árnyékolnak is. Ha az elkészítés során nem adtunk hozzá kiegészítő trágyát tápanyagtartalma jóval alacsonyabb az állati trágyáknál, de nagyon jó kötött agyagtalajokon és szervesanyagban szegény laza homokon talajjavításra, cserepekbe ültetőközegnek akár önmagában is.

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




három × három =