A birsalma titka

hirdetes

A birsalma titka – Az ősz legutolsó gyümölcseként érik meg, de értéke felbecsülhetetlen, még annak ellenére is, hogy nyersen szinte senki nem fogyasztja, mivel húsa nagyon kemény, ráadásul savanyú, fanyar ízű. Ha van egy kis időnk ősszel, akkor kiváló családi program lehet a szép, egészséges és illatos birsalmák befőttnek, vagy elkészíteni a legkisebbekkel a híres birsalmasajtot. Ám előtte le kell szüretelnünk őt. De hosszú is az út a szüretelés pillanatáig, lássuk, mit tegyünk, hogy jövőre még erőteljesebben hozzon nekünk termést ez az áldott fa, amely tele van C-és P-vitaminnal.

A birsalma (Cydonia oblonga) természetesen az almafélék családjába tartozik, az egész világon elterjedt növény, valószínűleg azért, mert kiváló ellenálló képességekkel rendelkezik. Gyönyörű fehér virágait május elején – közepén hozza, így a korai fagyok nem tesznek kárt benne, így viszonylag biztos termésre lehet számítani ősszel (szeptember – október). Szerencsére egészen a fagyokig szüretelhető, de még előtte szedjük le, mert -2 foknál már megfagynak a gyümölcsök. Szedés után is sokáig tárolható hűvös helyen.

Tévedés azt gondolni, hogy igénytelen növény, maximum nem fordítunk rá kellő figyelmet. A legmegfelelőbb talaj számára a jó vízáteresztő képességű, humuszban és szerves anyagokban gazdag, kissé savanyú talaj (mészre különösen érzékeny ugyanis, vagyis csapvízzel ne öntözzük, csak kútvízzel). Nagyon vízigényes növény, e nélkül elve ki sem tudná termelni gyümölcseit, érdemes tehát nyáron vagy nagy szárazságban nem csupán az esőre hagyatkozni, hanem pótolni öntözéssel a talaj nedvességtartalmát. A szerves trágyákkal és a műtrágyákkal vigyázzunk, mert bár szükségesek minden évben kijuttatni őket a talajba, a túlzott nitrogéntől állítólag megbarnul a gyümölcs húsa. Évente egyszer tavasszal kell visszametszeni, de csak ritkítani szabad, nehogy visszavágjuk az összes egyéves vesszőt, mert a vesszők végén vannak a virágrügyek, amelyeket ha visszametsszük, nem lesz termésünk.

 

Almatermésűek közül őt veszélyezteti a tűzelhalás a legjobban. Ez egy bakteriális betegség, ami az egész fa elhalását vonhatja maga után, így karantén kórokozóként tartják nyilván (vagyis azonnal jelenteni kell, akinél megjelenik). A fertőzés létrejöttéhez 16oC átlaghőmérséklet, magas páratartalom, és hosszan tartó nedvesség borítottság szükséges. Akkor is kialakulhat a járványszerű fertőzés, ha nincs csapadék, de több napig 30 fok felett van a léghőmérséklet. Májustól szeptemberig bármikor fertőzhet, ha a szaporodáshoz kedvezőek a feltételek, vagyis egyértelműen a virágzás a legveszélyesebb időszak. Sajnos nem segít a rezes alapú permet sem, pedig a baktériumok nagy része elpusztul a réztől. Legjobb védekezés ellene a támadás. Metszőollóval, esetleg láncfűrésszel. A levágott részeket azonnal el kell égetni!

Veszélyes betegsége még a monília, mert nem csupán a teljes termést teheti tönkre, de képes a hajtásokat is. Szerencsére monília ellen igen könnyű megelőző védekezést biztosítani, alkalmazzuk őket egyből a tavaszi metszés után, majd virágzás előtt (rügypattanás előtt), teljes virágzásban és sziromhulláskor. Kontaktszerek közül az Orthocid 50WP, felszívódó szerek közül pedig a Topsin M-et és a Fundazol 50WP-t ajánlom.

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..