A Begónia megőrzése

hirdetes

Egész évben hűségesen és folyamatosan virágzó begóniáinkat nem feltétlenül szükséges ősszel egy laza mozdulattal a kukába (jobb esetben a komposztra) hajítanunk, mert akadnak köztük olyanok, amelyek a következő évben is örömünkre szolgálhatnak. Ehhez azonban már a vásárlás pillanatában oda kell figyelnünk. Először is arra, hogy milyen típusú begóniát vásárolunk. Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem csak egynyári begóniák sorakoznak a díszkertészetek polcain, hanem gumós változatuk is, amik legfőbb tulajdonsága, hogy télen könnyedén átteleltethetőek hagymás állapotukban.

1. ábra: Begonia semperflorens

Az egynyári vagy mindig nyíló begóniákat (Begonia semperflorens) nemrégiben még szobanövényként tartották számon, napjainkra azonban már benne van az 5 legkedveltebb virágágyi növényben is, ami nem csoda, tekintve hogy az egyik legigénytelenebb virágzó növényünk, amelyet egyaránt telepíthetünk balkonládákba, teraszra cserepekbe ültetve, ágyások díszítőelemeként vagy szobanövényként élvezhetjük tavasz végétől őszig folyamatos virágzását. Alapszabály esetükben, hogy ha tartósan 10fok alá kerül a hőmérséklet, akkor levelei elfagynak (lévén mediterrán növény), ennek megelőzésére 2 dolgot tehetünk.

  1. Kihajítjuk és következő évben ismét megvásároljuk a töveket
  2. Bevisszük a lakásba és a tél során szobanövényként bánunk vele (azaz meleg, napos mikroklímát biztosítunk neki, 15-20oC-ot valamint párásítsunk néha a lakásban, az őszi behozatal előtt mindenképpen ültessük át tápanyagban gazdag tőzeges virágföldbe, ha lisztharmatot látunk rajta, még lakáson kívül permetezzük le)

    2. ábra: Begonia x tuberhybrida

 

A gumós begónia (Begonia x tuberhybrida) mint a neve is mutatja, virághagymás növény, amely nem csak azzal kápráztat el bennünket, hogy pompás virágai akár 15cm átmérőjűek is lehetnek, hanem színválasztékával is. A hagymagumókat már az első őszi fagyok előtt érdemes kiásnunk a földből (akár cserépben, akár szabadföldbe kiültetve várják ezt a mozdulatsorunkat), hiszen már 10fok alatt is eldobhatják leveleiket. Ez a műveletsor igen egyszerű, szabadítsuk meg kiásott növényeinket föld feletti részeitől, a hagymákat óvatosan ássuk ki, mert ha megsérülnek, nem vészelik át a telet (bepenészednek). Tisztítsuk meg őket a földrétegtől, törölgessük meg (nem ajánlatos vízzel megmosni őket, mert akkor utána napokig szárítgathatjuk). Ellenben pár órára hagyjuk őket kissé megszikkadni, majd egy ládába rétegezve, egymáshoz nem érve tároljuk őket hűvös-száraz helyen (pl. pince) akár fűrészporban, akár homokban vagy rostos tőzegben. A pincét azért néha szellőztessük ki, nehogy az esetleges páratartalom miatt gumóink bepenészedjenek!

 

Elraktározás előtt még egy gyors szemrevételezéssel biztosítsuk magunkat hogy nem gombás a hagymánk, az ilyen egyedek ugyanis a téli pihenő során akár a többi gumót is megbetegíthetik. Ezen beteg hagymáktól szívbaj nélkül szabaduljunk meg. Ha ellenben nincs szívünk kidobni őket, legalább áztassuk a gumót 2%-os Thiovit oldatba, majd szikkasszuk ki és mehet telelni (ám még ekkor is ha lehet, külön ládába rakjuk őket az egészséges példányoktól). Az áttelelt gumókat márciusban tegyük át földdel teli cserépbe, tartsuk innentől kezdve enyhén nedvesen, helyezzük ki őket az ablakpárkányra és várjuk a természet csodáját. Június elején aztán újra kiültethetőek teraszra vagy szabadfölbe.

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..