Zöldtrágyanövények

hirdetes

Zöldtrágyanövények
Azzal minden kiskertész szerintem egyetért, hogy a műtrágyákat hagyjuk meg a nagyipari mezőgazdaságnak, hiszen kinek van szüksége arra, hogy a talaját kiszipolyozza, csupán azért, hogy terményei méretre ugyan nagyobbak, ám minőségüket tekintve silányak legyenek. A biogazdaságokban és a házi kertekben sokkal célszerűbb (és egészségesebb) megoldás lehet a zöldtrágyázás, amelyet a zöldtrágyanövényekkel érhetünk el. No de hogyan?

1. ábra: A lucerna kiváló zöldtrágyanövény, de ne várjuk meg, hogy virágozzon!

A zöldtrágyanövényeket azzal a céllal vetjük az éppen üresen maradó kertrészletekbe, hogy miután zöld tömeget hoznak, de még nem fásodnak el (ez nagyon fontos tényező, nem szabad hagynunk, hogy elfásodjanak, mert ezzel funkciójukat elvesztik), majd ezeket a növényeket nem betakarítjuk, hanem visszaszolgáltatjuk a természetnek, a talajnak. A zöldtrágyanövények részben olyan tulajdonsággal bírnak, hogy a gyökereiken lévő gümőkön keresztül, amelyek nitrogénmegkötő baktériumokkal együttműködnek, képesek megkötni a levegő nitrogéntartalmát, amit a talajba bedolgozásukat követően átadnak a talajnak, vagyis nem kell műtrágyával pótolni a talaj nitrogéntartalmát, amit a növények gyökereiken keresztül felvesznek, majd beépítenek szervezetükbe.

Az eljárás előnye tehát az, hogy pótlódik a talaj szerves anyag tartalma, ezáltal javul a talaj biológiai aktivitása, a zöldtrágyanövények gyökérzete (amit nem tépünk ki, hanem a talajban hagyunk eleve) lazítja a talajt, ezzel a vízelvezető képességét is javítva. A mélyen gyökerezők pedig akár a talaj felső 1-1,5méteres rétegét is feltöltik szerves anyaggal, amely a következő kultúra előnyére válik. Ezen felül az ősszel elvetett zöldtrágyanövények képesek a téli talajeróziót megakadályozni, azzal, hogy gyökérzetükkel átszövik a talajt, így a téli hóréteg beolvadása nem fogja kimosni, kilúgozni a talajt. Emellett szót kell ejtenünk a zöldtrágyanövények gyomelfojtó hatásáról is, ugyanis pl. a mustárral bevetett talajon a gyomnak esélye sincs megjelenni a gyorsan összezáródó nagy mennyiségű zöldtömegtől, melyet a mustár biztosít. Figyeljünk azonban arra, hogy nehogy ugyanolyan családbeli zöldtrágyanövényt vessünk el a fő kultúránk előtt, ugyanis egymás kártevőit felszaporíthatja. Jó példa erre, hogy ha borsot szeretnénk elvetni fő növényként, akkor előtte ne vessünk lóbabot vagy csillagfürtöt, mert azonos családból származnak. Vagy ha káposztákat szeretnénk termeszteni, akkor előtte ne mustárt vessünk, mert a káposztalepke mindkettőt támadhatja!

Ügyeljünk arra is, hogy a zöldtrágyanövényeket a megfelelő időben juttassuk be a talajba, azaz még lágyszárú állapotukban virágzás előtt! Nem várhatjuk meg a virágzást, ugyanis ha elszórja a magjait, akkor a következő fő kultúránkban rengeteg zöldtrágyanövény fog megjelenni. Fásodásukat pedig azért kerüljük el, mert az elfásodott növényi részek már kiszipolyozzák az áldásos nitrogént a talajból. A nagyobb, robosztusabb növényeket a beforgatás előtt aprítsuk fel, a kisebbeknél elég átmenni a fűnyíróval, majd beforgatni őket a talaj felső 15 cm-s rétegébe. A lesarabolt növényi részeket pár napig hagyjuk a talajon, mielőtt bedolgoznánk azokat, a már levágott elfásodott részeket pedig öntözzük be trágyalével, hagyjuk erjedni 2-3 napig, majd csak ezek után forgassuk be a talajba.

  • Nitrogént megkötő zöldtrágyanövények: Lucerna, Lóbab, Vöröshere, Csillagfürt, Bükköny
  • Nem nitrogénkötő, de zöldtrágyanövények: Spenót, Mustár, Facélia, Rizs, Pohánka, Olaszperje

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *