Teleltetés után hogyan hozzuk vissza növényeinket?

hirdetes

Teleltetés után hogyan hozzuk vissza növényeinket?

Egy növény 1 éves periódusa során a következőkön megy keresztül: növekedési időszak, virágzási időszak, maghozás (nem mindegyik) és a nyugalmi időszak. A nyugalmi időszak vagy más néven pihentetés meghatározó lehet a növény életében, ugyanis csakúgy, mint nekünk, embereknek, a növényeknek is szükségük van erre a fontos periódusra, hiszen ekkor gyűjtik össze a következő évre az energiájukat, hogy tavasszal a jó idő beköszöntével, újult erővel tudjanak növekedni, majd virágba borulni.

A kerti növények a hótakaró alatt szunnyadnak, esetükben csupán várnunk kell a tavaszi ébredésükre (maximum az érzékenyebbek számára, mint pl. a rózsák, gondoskodnunk kell a tövek felkupacolásáról, takarásáról). Akadnak olyan kerti növények, amelyek igen kényesek, esetleg fagyérzékenyek (pl. a hagymások, a muskátli, a cserépben tartottak, a trópusiak, stb.) őket természetesen nem szabad kinn hagyni télen, ámde hűvös és fényben gazdag helyen kell teleltetni. Ezt nevezik a növények vernalizációjának, amely azt jelenti, hogy élettani folyamatukhoz hozzátartozik egy hideghatás, amely felkészíti szervezetüket a következő energiaigényes időszakra. Ebben a hidegben élettani folyamataik lelassulnak, a növény szervezete elpihen egy időre. Még a szobanövények esetében is beszélhetünk nyugalmi időszakról, amely során az öntözést mérsékeljük, egyáltalán nem adunk tápoldatot és gondoskodunk a hűvösebb helyről számukra.

 

No de ha itt a tavasz, akkor növényeink is ébredeznek, fáink rügyeznek és előbújnak a tavasz első hírnökei (krókuszok, tulipánok, nárciszok, jácintok), akkor eljött az ideje, hogy felébresszük szundikáló növényeinket (ha mi nem, akkor természetanya biztosan megteszi). Ámde hogyan is hozzuk vissza elpihentetett növényeinket? A kulcs a fokozatosság elvén alapszik, vagyis nehogy egyből kitegyük őket (az amúgy még hidegbe), és nehogy hirtelen adjunk nekik 5 féle tápoldatot, mert sokkolni fogjuk őket.

Kezdetnek nézzük át növényeinket, valószínűleg találunk rajtuk elhalt vagy beteg leveleket, ezeket villámgyorsan távolítsuk el, hogy még több napfény érhesse. Az elnyurgult, megnyúlt szárakat metsszük vissza (pl. muskátli esetében, ugyanis a muskátli totipotens, azaz minden rügyből kialakulhat levél és virág is). Amikor már kissé melegebb az idő (aktívan 10 fok feletti) szépen lassan a déli órákban kitehetjük 1-2 órára növényeinket, persze csak közvetlenül a Napsütötte területre, ilyenkor legyenek szélárnyékban, mert a hirtelen huzattól könnyen megfázhatnak. Éjszakára szigorúan vigyük be őket, egészen addig, míg 12-15 fok nem lesz esténként is. Átültetésük szintén erre az időszakra kell, hogy essen, a friss, tápanyagban gazdag földben ugyanis a gyökerek megindulnak, amely az egész növény habitusán látszani fog. Kifejezetten a tápoldatozást csak tavasz végétől ajánlom, bár az át nem ültetettek számára már előbb is biztosíthatunk egy kis plusz kezdőlöketet. Ne feledjük, hogy pl. a pozsgások és a kaktuszok nem szeretik, ha zavarják őket, ezeket a típusú növényeket bőven elég 3-4 évente átültetni. Az öntözést természetesen a felmelegedéssel egyenesen arányosan növeljük, ugyanis melegebb időben növekszik a növények párologtatása, így gyorsabban vesztenek vizet, ezeket tehát pótoljuk, figyeljük földjüket, hogy ne száradjon ki!
A kertben felkupacolt tövű növényekről le lehet a takaróanyagot venni, hogy ne nyissunk utat a gombás fertőzéseknek.

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *