Pálmafélék betegsége és kártevői

hirdetes

Pálmafélék betegsége és kártevői
Szobanövényként rendkívül ismeretesek, nálunk mintegy 2700 faja ismert, legtöbbjük a trópusokról származik, tehát szobai körülmények között (amelyeket a legjobb indulattal sem lehet a trópusi mikroklímával összehasonlítani) nem tudunk számukra olyan közeget 100%ig biztosítani, amely mellett ne tudnának minimálisan legyengülni. Ez természetesen maga után vonja azt a tényt is, hogy a betegségek, illetve a kártevő állatok könnyű prédájává válhat, ám ha a jeleket időben felismerjük, akkor sokáig élvezhetjük egzotikus szépségüket pálmáinknak, főleg, ha napos és északi fekvésű lakásokban neveljük őket.

 

Betegségeik:

  1. Üszög: A leveleken apró foltok jelennek meg, kb. 2-3mm-esek, ezek kezdetben kiemelkednek, majd később felszakadoznak. Először elsárgulnak tőlük a levelek, majd elbarnulnak, elfonnyadnak, végül lehullnak. Azonnal vágjuk le a beteg leveleket, a maradék növényt pedig permetezzük le Amistarral (10ml/10l vízben feloldva).
  2. Exosporiumos levélfoltosság: A leveleken apró, kezdetben sárga, majd barnuló foltok jelennek meg, ezek ovális alakúak, szegélyük rozsdabarna, közepük világosbarna lesz. A levelek foltokban elszáradnak (Phoenix pálmák leggyakoribb betegsége). A beteg leveleket azonnal távolítsuk el, és kezeljük (természetesen szabad levegőn) Antracol 70 WG-vel 0,2-os oldásban (20g/10l víz).
1. ábra: Exosporiumos levélfoltosság Phoenix pálmán

 

  1. Kolletotrichumos levélfoltosság: Szintén a leveleken jelennek meg a világosbarna foltok, sötét szegéllyel. A különbség az előző betegséghez képest, hogy itt a világosbarna foltokban fekete pontszerű képletek (acervulusok) találhatóak. Védekezésképpen a beteg leveleket tüntessük el a környékről is, ezen felül kezeljük a növényt Discus DF vagy Quadris szisztemikus, többirányú hatású szerekkel.
2. ábra: Kolletotrichum pálmán

 

 

Kártevőik:

  1. Kétfoltos takácsatkák: Szúró – szívó szájszervű kártevők, amelyek sárga pöttyös mintázatot okoznak kedvenc pálmáinkon (azzal, hogy a levélben lévő zöld színtesteket a kártevő toxikus nyála lebontja, s marad a sárga színű xantofill). A levelek alulról fölfelé elsárgulnak majd elbarnulnak, fonákjukon pókhálószerű szövedék beletapadt porszemcsékkel. Akkor támadnak, ha túl száraz vagy meleg van a lakásban. Védekezzünk ellenük speciális, takácsatkák elleni szerekkel, pl. Vertimec 1,8 vagy Zoom 11SC-vel (mindkettőt 0,05%os hígításban).

 

  1. Pajzstetvek: Szívogatásuk eredményeképpen a növények gyengén fejlődnek, a levelek pedig elsárgulnak, elbarnulnak, lehullanak, amíg el nem pusztul a teljes növény. Védekezzünk ellenük Spilan 20SG szerrel (5g/10l víz).

 

  1. Tripszek: A leveleken ezüstös színeződést fogunk tapasztalni, mert a kártevő kiszívja a zöld színtesteket a levélből, ezek helyét levegő fogja kitölteni, emiatt lesz ezüstös színű. A levelek fonákján ezzel párhuzamosan fekete pontocskák jelzik a kártevő által kibocsájtott mészharmaton megtapadó korompenészt, amely asszimilációs felület csökkenését okozza (vagyis kevesebb klorofill kevesebb tápanyagot állít elő a növény számára)! Télen a lakásban tartott növényeken előszeretettel felszaporodnak, védekezni ellenük az észlelést követően kúraszerűen 4-5 naponta kell (Vertimec, Spilan, Fazilo, Mospilan szerekkel).

 

 

Élettani hiányosságok:

  1. Sárga pettyek a leveleken: Ha túl alacsony a hőmérséklet, emellett magas a páratartalom, fényszegény helyen van a pálma vagy túl sok vizet adunk neki, akkor megjelenhetnek a címben szereplő tünetek. Gondoljunk ezekre a hibákra és kezeljük ennek megfelelően a növényt (emeljük a hőmérsékletet, csökkentsük a páratartalmat vagy a vizet, tegyük világosabb helyre, stb.)
  2. Levélcsúcs barnulás és levélszáradás: Oka lehet a talaj vagy a levegő túlzott szárazsága, esetleg tápoldat túladagolás (gyökerek halálához vezethet).
  3. Növény pusztulása: Ha kidől a növény, az általában amiatt van, hogy a gyökérnyak közelében rothadás indul a túlöntözés miatt, vagy ha az alsó levelek letépésekor mély seb keletkezik a növényen (Howea pálmák különösen érzékenyek). Megoldás lehet, ha nem letépjük a törzset alkotó alsó leveleket, hanem szépen éles késsel kis levéldarabot hagyva levágjuk az elhalt növényi részeket.

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

 

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *