Nyári zöldmetszések gyümölcsfáinkon

Csodasövény 30% árelőnnyel

Kertészek rémálma az a tévhit, hogy csak és kizárólag rügypattanáskor (azaz a kora tavaszi – tél végi időszakban) szabad fáinkon bármilyen metszést végrehajtani. Nem csak az idősebb fáknak lehet módjával nekiesni; ennél sokkal fontosabb a fiatal – koronaalakításra váró- frissen ültetett kis gyümölcsfák nyári zöldmetszése! Egy megfelelően elvégzett alakító zöldmetszés eredménye a korona szellősebbé, napfénytől átjártabbá tétele, ami maga után vonzza a gombás fertőzések- illetve a levéltetvek számának csökkenését is, így mindent egybe vetve mintegy fellélegzik a fa a nagy tömegű zöld részek terhe alól.

Nyári zöldmetszések alatt értjük a

  • vitorla visszacsípését
  • a hajtások visszacsípését
  • a levélkoszorúra metszést
  • a hajtásválogatást
  • egyéb kiegészítő zöldmunkákat (gyümölcsritkítás, vadalás)

    1. ábra: vitorla visszacsípése

A vitorla a növekvő hajtás csúcsi része, amely picit mindig visszagörbül (jelezvén, hogy friss hajtás). Az itt található levélkék a hajtás tenyészőcsúcsát fogják közre, védik a külső környezeti tényezőktől. Semmi más dolgunk nincs ilyenkor, mint ezeknek a pici friss leveleknek (vagyis a vitorlának) a felét körömmel visszacsípni. Vigyázat, nem a teljes friss hajtást csípjük vissza, hanem csak a levélkék FELÉT! Következménye, hogy 2-3 hétig szünetel a hajtásnövekedés, majd gond nélkül tovább folytatódik. (Ezt a zöldmunkát legkésőbb júniusig végezzük el).

 

2. ábra: Pincírozás

 

A hajtások visszacsípése (pincírozás) már egy más jellegű munka. Ilyenkor 6-8 levélre metsszük vissza a hajtásokat, vagyis a hajtás tenyésző csúcsot is levágjuk, ezáltal ezek a hajtások hosszban az adott évben már nem fejlődnek tovább. A megmaradt hajtás innentől csak erősödni fog, és a megmaradt levelek hónaljában lévő nyári rügyekből később másodrendű hajtások lesznek, míg az alsó levelek hónaljában lévő rügyekből termőágak. Ezt a munkafolyamatot az erőteljes növekedésű fiatal gyümölcsfákon alkalmazzuk az első pár évben, amíg koronájukat ki nem alakítjuk a megfelelő módon.

A levélkoszorúra metszést akkor végezzük el, ha a koronában egy hajtás teljesen függőlegesen felfelé tör, ám nem szeretnénk teljesen tőből eltávolítani (ellentétben a vízhajtásokkal), mert hiányozna a koronából. Így ezen hajtásokat a tövétől 5-10cmre vágjuk vissza, hogy az ott maradt alvórügyekből később kialakulhassanak újabb hajtások. A munkát július-augusztusban végezzük el.

3. ábra: hajtásválogatás nyáron

 

Hajtásválogatáskor tőből eltávolítjuk az abszolút zavaró elemeket, főként a korona belsejéből, hiszen ezek a belső egymást keresztező ágak nem hoznak termést, csupán energiát és napfényt vonnak el a környező hajtásoktól. Távolítsuk el ezeket a hajtásokat, hogy a korona szellősebbé, napfénytől átjártabbá váljon. Hatására csökkeni fog a gombás fertőzések eshetősége, valamint a levéltetvek száma is! Ebben a munkafázisban távolítjuk el fiatal gyümölcsfáink fővezér hajtásainak konkurenseit is. Szintén július végén, augusztus elején helyezzünk hangsúlyt ennek a metszésnek az elvégzésére. Őszibarack fáinkat augusztus-szeptemberben metsszük zöldmetszésben, mert ilyenkor intenzívebb a sebgyógyulás folyamata, mint tavasszal, ezáltal az őszi- és a kajszibarack egyik legveszélyesebb kórokozói, a Leucostoma cinctum, valamint a Pseudomonas syringae pv. syringae (gutaütést, ágelhalást okozó betegségek) a legkevésbé aktív időszakukat élik. Diófáinkat szintén ebben a periódusban metszegessük, a szárazabb, elhalt ágakat most levághatjuk, mert a diónak a tavaszi időszakban óriási a gyökérnyomása, ezáltal a guttációja (könnyezése) is, ami további bakteriális és gombás fertőzéseknek nyit utat.

A nyári kiegészítő munkák közül ne hanyagoljuk el a gyümölcsritkítást és a vadalás műveletét. A fejlődő gyümölcsök ritkítása kezdetben barbár módszernek tűnhet, ám sokkal több előnyt tudunk belőle kovácsolni, mint ha minden egyedet rajta hagynánk az ágakon. A termésritkítást mindig a kötődés és a természetes hullás után végezzük, mert ekkorra általában már látjuk, mennyi gyümölcs marad a fánkon. Általános elv, hogy úgy ritkítsunk mindig, hogy a meghagyott 2 gyümölcs között elférjen egy harmadik (ezáltal nem érnek össze, vagyis szellősek lesznek, a gombák nem borítják el a megmaradt egyedeket, és emellett még elegendő helyük van addig terjeszkedni, ameddig el nem érik végleges méretüket). Ezen tényezőn kívül még a túlterhelt fa a következő évben nem, vagy alig fog termést produkálni, hiszen energiáját az idei év terméseibe fekteti (ezt alternanciának, vagyis szakaszos terméshozásnak nevezzük). Ezért nem érti sok ember, hogy az egyik évben a rengeteg gyümölcsöt hozott fája a következő évben miért ad olyan kevés termést!

Vadaláskor a fa aljából előtörő vadhajtásokat kell visszametszeni tőből! Amennyiben a fa mellett törnének fel a kis vadhajtások, úgy a talajt bontsuk vissza a gyökerekig, mert onnan törnek elő, s a gyökértől távolítsuk el tőből, majd takarjuk vissza a földréteget.

4. ábra: túl sok gyümölcs a fán – ritkítsunk!

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!