Növénytársítások a díszkertben

hirdetes

Növénytársítások a díszkertben

Az előző cikkemből kiderült, milyen fontos és hasznos tudás az egy kis kertész számára, ha tisztában van vele, melyik növény melyik szomszédságát kedveli, hiszen bizonyos társnövények kedvező hatást képesek kifejteni a melléjük ültetettekre akár hasznos rovarokat odavonzó illatanyaguk, akár sűrű gyökérzetük, akár kártevőket riasztó anyaguk miatt. Egy szépen kialakított díszkertben ez az alaptétel szintúgy megállja a helyét. Ráadásul a díszkerteket a mai napig szinte folyamatosan permetezik, hogy kártevőktől, kórokozóktól mentes legyen, mondván, úgysem esszük meg, nem jut el hozzánk a méreganyag. Közvetlenül táplálkozás útján nem is, de a levegőbe kijuttatott permetszerek semmiképpen sem nevezhetők egészségesnek, folyóvizeinket, talajunkat és hasznos rovarainkat is pusztíthatják, ne fújkáljunk hát felelőtlenül jobbra-balra, hiszen mi emberek tehetünk okos döntéseinkkel a legtöbbet azért, hogy ne szennyezzük tovább szépséges környezetünket a természet terhére.

A kert egészségét ugyanis elérhetjük azzal is, ha a növényfajokat célirányosan a megfelelő helyre helyezzük el, illetve a megfelelő fajtákat megfelelően válogatjuk össze, vagyis hasonlóan a vegyes kultúrás zöldségkerthez, a dísznövényeket is érvényes szempontok szerint telepítsük. Rögtön első példaként méressük be kertünk talaját, hogy meszes vagy inkább savanyú kémhatású e, így könnyebben összeválogathatjuk a díszfaiskolában az adott talajt kedvelő növényeket, amik adott kémhatáson szebben, egészségesebben fognak fejlődni, azaz nem romlanak le egy-egy támadást követően, s máris nem kell havonta lepermeteznünk őket. Egyszerű példa erre a rózsatövek gyakori rossz elhelyezése, hiszen egyáltalán nem kedvelik pl. a meszes talajt vagy a napfénynek erősen kitett fal mellé telepítést, ezt kevés és satnya virágokkal hálálja meg. Ellenben pl. a rózsa mellé ültetett fokhagyma távol tartja annak kártevőit, de a köréje telepített kakukkfű, zsálya, izsóp vagy levendula is biztosíték arra, hogy a levéltetvek és a hangyák elkerülik csodás rózsánkat.

Az egyik leggyönyörűbb dísznövényünkről, a császárkoronáról kevesen tudják, hogy kiváló pocok- és egérriasztó, így amelyik háznál nincs macska, oda feltétlenül telepítsünk belőlük. Ültessük liliom mellé, mert annak kártevőjét, a liliombogarat odavonzza illatanyagával, a kártevő petét rak a császárkoronára, ezeket pedig szépen összegyűjtjük. Liliomainkat továbbá megóvhatjuk a csigáktól is azzal, ha fokhagymát ültetünk a szomszédságukba.

A büdöske szinte egyik kertből sem hiányozhat, nem csak pompás narancssárga virágzatával díszít, de fonálféreg riasztó hatású is, amely sok dísznövényünk kártevője. Ráadásul a körömvirág minden évben elszórja magjait, annyi csupán a dolgunk, hogy nem irtjuk ki, és havonta egyszer visszavágjuk, hogy egész évben szépen virágozzon.

 

 

 

A fokhagyma és a vöröshagyma amellett, hogy egyáltalán nem rontja virágos kertünk összképét, kitűnő segítőtársa pl. a szamócának is, mert megóvja azt a szürkepenészes megbetegedés ellen, Ahol pedig sarkantyúka van elszórva, ott hamarosan ki fog szorulni egyik legagresszívebb gyomnövényünk, a tarack. Vessünk hát sarkantyúkát rózsa, liliomok és egyéb szoliter dísznövényein alá, mert riasztja a hangyákat, levéltetveket, egereket, vértetűt (almafa ellensége), fonálférgeket. Néhány növénycsoport szomszédsága különösen bevált. Ilyenek a fürtös gyöngyike és a tulipánok szemet is gyönyörködtető és hasznos együttese, ugyanis a tulipánhagymákat kedvelő egereket a fürtös gyöngyike elriasztja. Emiatt pl. a rózsák alá ne telepítsünk tulipánt, mert mindkettőt veszélyeztetik ezek az apró rágcsálók. Sokkal előnyösebb lehet a rózsa és nárcisz szomszédsága, mivel a nárcisznak alig van kártevője.

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *