Növényeink táplálékai

Olvasd el, milyen tápanyagokra van szűksége a növényeknek, ahhoz, hogy megfelelően fejlődjenek!

mindkettőt. A hiányra a növényen jelentkező különféle tünetekből következtethetünk. Közülük talán leggyakoribb a sárgulás, melyet leggyakrabban vashiány okoz. A vashiány a hajtásvégeken jelentkezik először A magnéziumhiány az idősebb levelekből indul ki A káliumhiány hatására levélszélszáradás lép fel Az egyes tápelemeket a különféle növények eltérő mértékben igénylik. Így a levelükért termesztettek nitrogén-, a nagy keményítő- és cukortartalmúak kálium-, míg a magjukért termesztettek foszforigényesek. Mivel a talaj készletei korlátozottak, nem célszerű hasonló növényeket egymás után termeszteni. A tápanyagigény fejlődési időszakonként is kissé eltérő.Míg a szerves trágyák tápanyag-összetétele megközelíti a szükséges arányokat, a műtrágyáké rendkívül változó, az egy tápelemet tartalmazóktól a
növény számára szinte minden szükségeset tartalmazókig. Fontos, hogy az adott növény számára megfelelőt használjuk a csomagolóanyagon előírt mennyiségben. Mivel a talajok különböző mennyiségben tartalmaznak tápanyagokat, a kijuttatandó trágyamennyiséget a legpontosabban laboratóriumi talajvizsgálat
alapján határozhatjuk meg. Ezt azonban módosítanunk kell a növények igényei alapján. Egyszerűbb, de kevésbé pontos módszer a tervezett terméssel kivont tápanyagmennyiség kijuttatása. Nagyon fontos a trágyázás ideje. Általános szabály, hogy a szerves trágyát és a foszfor- és kálium műtrágyát ősszel a szántás előtt közvetlenül, a nitrogént pedig több alkalommal, tavasszal és nyáron juttassuk ki. A folyékony tápoldatokat az öntözővízzel vagy a növényvédelmi permetezésekkel egyszerre szokás kiadni. Ez utóbbi módszer azon alapul, hogy a növények korlátozott
mennyiségű tápanyagot a leveleiken keresztül is képesek felvenni, ezért is hívják lombtrágyázásnak. Segítségével a leggyorsabban szüntethetők meg bizonyos igen kis mennyiségben szükséges elemek hiányai (pl. cink, réz,
mangán, kisebb mértékű vashiány). Óvakodjunk a túlzott műtrágyázástól, mert az nemcsak fölösleges pénzpazarlás, hanem a termésminőséget is rontja, sőt a környezetet is igen súlyosan szennyezi.
Nitrogén-túladagolás almán: a túlzott nitrogénellátás erőteljes vegetatív hajtásnövekedést idéz elő, ami hátrányos a gyümölcs kalciumtartalmára, késlelteti a piros fedőszín kialakulását, rontja a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát. Télen fagykárokhoz vezethet. A legtöbb nitrogént a Golden Delicious igényli, ettől kevesebbet a Jonatán és legkevesebbet a Starking igényel.
A kimosódó tápanyagok vizeinkbe jutva a vízinövények elszaporodása útján a természetes egyensúly felbomlását, sőt halpusztulást is okozhatnak. Szerves anyagban szegény talajon semmi sem akadályozza meg a nitrogén
talajvizekbe, onnan pedig folyó- és állóvizekbe, ásott kutakba, ivóvízbe jutását, ahol nitrát formájában akár halálos csecsemőmérgezést is okozhat.

Zsilinszky Pál

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!