//Műtrágya helyett

Műtrágya helyett

Az organikus gazdálkodás alapfeltétele, hogy műtrágya helyett más alternatív megoldásokat alkalmazzunk a kiskertekben és a nagyobb gazdaságokban egyaránt. Ha nem az említett módon tevékenykedünk, akkor is szem előtt kell tartani a műtrágyahasználat káros hatásait. Ez a cikk annak reményében íródott, hogy sok olvasó nyitott a témára, és a természeti környezet megóvására, fenntarthatóságára törekszik.

Szükséges a műtrágya?

Talajmintával igazolt hiány esetén szükséges csak a foszfor-műtrágyák használata, a kiskertekben felesleges, ha trágyával és komposzttal dúsítják a talajt. A növények foszforhiánya sok mindenre visszavezethető, ezért kerüljük a műtrágya használatát, az abból származó szennyező anyagok miatt, mint pl. az nehézfém króm. De a vasérc olvasztásából származó hulladék is kerülendő (Thomas liszt). Az agronómusok kutatják az ásványi foszfor-műtrágyák alternatíváit, hogy a globális foszfor lerakódások véget érjenek.

A foszfáttal trágyázás nemcsak a növényekre, hanem a talajra és a talajvízre is hatással van. A műtrágyák legnagyobb hátránya, hogy túladagolásuk vagy ivóvízbe kerülésük mérgezéses tüneteket is okozhat. A nitrogén nitrit formájában megköti az oxigént a vörösvérsejtekben, ez fulladáshoz vezethet.

Mit alkalmazzunk műtrágya helyett?

Többek között istállótrágyát is alkalmazhatunk, amely sokféle eredetű lehet, ló, kecske, nyúl stb. De környezetkímélő megoldásokként tekinthetünk az egyéb növényi- és állati melléktermékekre is, mint a toll- és szőr őrlemény, valamint a csontliszt. Kőzetek közül is van lehetőség válogatni, hiszen a perlit, a tőzeg, a mészkő és még rengeteg jó megoldás kínálkozik. A melasz (cukoroldat) kiváló mind a tápanyag pótlására, mind pedig komposztálásra. A fahamu is idesorolandó, ami kizárólag a fatüzelésű kályha hamuja lehet.

A műtrágya mennyiségének csökkentésével elindulhatunk az ökológiai gazdálkodás útján, amely során a kiskertben idővel öko, bio vagy más néven organikus termékek fejlődhetnek. Ezt a módszert követve kerülendők bizonyos növényvédő- és talajjavító szerek, valamint a hozamfokozók használata. A szerves trágya alkalmazása nagymértékben csökkenti a műtrágya szükségességét, komposzt formájában pedig kicsit kevésbé, de szintén hatásosan.

Érdemes elgondolkodni: Miért lehetséges, hogy az erdők talaja tápanyagban gazdag, és soha nem merül ki?

Talajjavítás Neosollal

Minden talajtípuson, valamint hagyományos és ökológiai gazdaságokban egyaránt eredményesen alkalmazható. Használata betakarítás után történik, egyszerű munkafolyamat, melyhez nincs szükség gépekre. Előnyei közül kiemelendő a műtrágyák felhasználásának csökkentése. Költséghatékony, fenntartható megoldás.

A jó táptalajon kívül a kisebb és nagyobb gazdaságokban, konyhakertekben egyaránt fontos a gyomok távoltartása, a növények fejlődése érdekében. A gyomszabályozás lehetőségeiről íródott cikk, e témakörben is segítünk tájékozódni, hiszen a gyomok távoltartására sok megoldás létezik.

Összegzés:

A műtrágyák kínálata összetételük szerint igen széles, nehéz eligazodni közöttük. Fontos tájékozódni, hogy helyes megoldást találjunk kertünk vagy gazdaságunk környezetbarát és fenntartható fejlődésére, amely segít egészségünk megőrzésében, valamint a környezeti ártalmak miatt kialakuló problémák megelőzésében. A mondás beigazolódni látszik, ami szerint: „Az vagy, amit megeszel.”