Mangó, trópusi csoda

hirdetes

Mangó, az indiaiak szent fájaként is emlegetett  (Mangifera indica), amely Ázsia egyes területein a szerelem szimbóluma (esküvőkön jelenik meg főleg, mintegy a gyermekáldás elősegítésére) régebben még kuriózumnak számított, manapság azonban már bármelyik zöldséges vagy nagyáruház lánc polcairól leemelhetjük. Édes és egzotikus gyümölcse kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik, így nem csoda, ha sokan szeretnék megpróbálni otthonukban is termeszteni őt. Arra azért ügyeljünk, hogyha sikerül nevelgetnünk egy mini mangót otthon, akkor gyermekek és kisállatok elől tegyük elérhetetlen helyre, ugyanis a levele roppantul mérgező.

Kezdetnek érdemes megbízható helyről szaporító alapanyagot beszereznünk, nem biztos, hogy a sarki zöldségesben vett mangó magja ki fog csírázni. De egy próbát tehetünk. Tehát megvan a mangónk, jöhet a gyümölcshús lerágcsálása, majd alapos letisztítása a kellően nagy és szőrös magról. Ne is próbáljuk egyből földbe dugni, ugyanis nekünk nem kell a külső kemény magburok, csak a benne található babszem alakú magbelsőség, tehát ügyesen szétfeszegetjük a kemény részt és kivesszük belőle a mini magokat. Ha a magocskák töpörödöttek, akkor irány a kuka, ha pedig szép egészséges, fehérek, duzzadtak akkor életerősek. Ezeket egy nedves papír zsepibe tekerve (amit azután folyamatosan melegen és nedvesen tartunk) 2-3 héten át csíráztatunk, eredményesen. Picit várjunk, míg lesz nekik kb. 5 cm-s hajtásuk és erősebb gyökerük, ezután ültessük csak el kis cserepekbe. A fiatal még cserepes növényeket is szabad már metszeni, mégpedig úgy, hogy a főhajtást 10-20 cm-vel minden évben visszametsszük.

Nagyon érzékeny növényke, igen könnyen gombásodik, így bio mangója kevés embernek lesz. Türelmesnek kell lennie annak, aki már az elején gyümölcs szüretben gondolkodik, ugyanis a magról termesztett mangó csupán 8-10 év múlva fog minket megörvendeztetni (mivel kiültetése macerás hazai körülmények között, hacsak valaki nem rendelkezik a Füvészkerthez hasonlatos üvegházzal), ezért a cserépben maradva csak kevés gyümivel számoljunk. 

Ha kis növénykénk elég fejlett ahhoz, hogy cserépbe ültessük, megkezdődhet gondozása. Trópusi eredete miatt a magas páratartalmat és a meleget fogja preferálni, ámde a huzattól és a hirtelen hőmérsékletváltozástól óvjuk őt (pl. ne nyissunk rá télen ablakot, mert nem csak hogy alaposan ki fogjuk őt szellőztetni, de egyben halálra is ítéljük). Tápoldatozásukkal vigyázzunk, mert a túl sok nitrogéntől gyengévé és esetlenné válnak. Minél idősebb a növényünk, annál kevesebb nitrogénre, de több foszforra és káliumra lesz szüksége. Ha szeretnénk kiültetni, akkor mindenképpen fagy- és szélvédett, napsütötte helyre kerüljön, a faültetés szabályainak megfelelően (azaz ugyanúgy kell kiültetni, mint bármely más gyümölcsfát). Első 1-2 évben támasztékot adjunk a törzsének. Erős növekedésű, ezért kiültetés után, ha elérték az 1 m-es magasságot, minden évben meg kell őt metszeni, hogy kellően elágazó legyen. Csak gyengén metsszük meg, azaz csupán a hajtások 1/3-át vágjuk vissza, ellenkező esetben inkább leveleket fog hozni a hőn áhított gyümölcs helyett. Mivel a mangó kellően sűrű, ezért a metszés célja a korona szellősebbé tétele, ezáltal csökkentjük az esélyét a kórokozóknak és növeljük a Napsugarak bejutását a korona belsejébe is (nem kopaszodik el belülről a fánk).

Sikeres mangó ültetésre fel! 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *