Szobanövényeink fényigénye

hirdetes

Szobanövényeink gondozása az egyik legnagyobb szakértelmet igénylő feladat. Állítom, hogy sokkal több odafigyelést és gondozást igényelnek, mint szabadföldi társaik, hiszen a napfény, az eső, a kinti páratartalom mind olyan természeti adottság, amely a legtöbb dísznövény számára optimális feltételeket biztosít. Odabent a lakásban ezeket nekünk, embereknek kell nyújtani számukra. A növények fényigénye egyike a legalapvetőbb élettani folyamatoknak, hiszen a napfény energiájának segítségével vízből és széndioxidból szerves anyagot és oxigént állítanak elő, ezt nevezzük a növények fotoszintézisének, gázcseréjének, más néven légzésének.
A nem megfelelő fényellátottság (csakúgy, mint a szabadföldi dísznövényeink esetében) az adott növény fejlődésének negatív változásával járhat, például a levelek kisebbek, halványabbak maradnak. Egyes fajták több megvilágítást igényelnek, míg akadnak kevesebb fényellátottságot kedvelő társaik. A zöld pigmentek ugyanúgy megtalálhatóak a vöröses, bronzszínű, sárga és szürke levelekben, csak az alsóbb rétegekben. A mintás, foltos levelű növények ezzel szemben hátrányban vannak, hiszen ezek a fehér és sárga színű pigmentek nem tartalmaznak klorofillt, ezáltal az asszimilációs folyamatokban sem vesznek részt. Ebből az következik, hogy ezeket a foltos levelű szobanövényeinket erősebb fénynek tegyük ki mindig, vagyis közvetlenül ablakpárkányban a helyük.  A szobában még így is csak a töredéke található meg a fénymennyiségnek, amely kintről érkezik, pl. a déli fekvésű ablakpárkányokba helyezett növények csak a fele mennyiségű fényhez jutnak, mint szabadföldi fajtársaik. A nappalok hossza is fontos szerepet játszik növekedésükben, legtöbbjük napi 12- 16 óra megvilágítást igényel. Levéldísznövényeink esetében 2 típust különböztetünk meg:

  1. Ősz végéig nyílóak, ezután abbahagyják a növekedést, téli pihenőre váltanak (mérsékelt égövi növényeink)
  2. Egész évben aktív növények, amelyek télen sem mennek el pihenőre (trópusi és szubtrópusi szobanövényeink, de csak akkor képesek erre a mutatványra, ha egész télen képesek vagyunk számukra elegendő fényt és hőmérsékletet biztosítani szobai körülmények között)

Virágos növényeink értelemszerűen több megvilágítást igényelnek mint levéldísznövényeink, hiszen a virágzás folyamatához jóval több energiára van szükség számukra, mint a levélzet kineveléséhez. 2 típusuk a rövidnappalos növények (pl. mikulásvirág, krizantémok, rododendron félék vagy a karácsonyi kaktusz mind 12 óránál rövidebb ideig kell hogy fény érje őket), és a hosszúnappalos növények (pl. fokföldi ibolyák, akiknek 12 óránál több megvilágítás kell). Kedvező fekvésűek azok a szobák, amelyek minimum napi 3 óra közvetlen napfényt kapnak. Ennek megfelelően a keleti – délkeleti, és a nyugati – délnyugati tájolású helyiségek a legkedvezőbbek a növény szempontjából. Az északi fekvésű terek is beépíthetőek, csak ott lényeges, hogy nagy méretű üvegfelületek legyenek és ezekre a helyekre csak árnyékkedvelőeket helyezzünk (rákvirág, vitorlavirág, flamingó virág, begónia, bromélia, dieffenbachia, árnyliliomok, páfrányok, fokföldi ibolyák). Vigyázzunk a déli fekvésű ablakokkal, mert ebben az esetben számolnunk kell égési tünetekkel a túl erős napfény miatt, a növény könnyebben elhervadhat a fokozódó párologtatás, légcirkuláció miatt.

Mit tapasztalunk hibás fényviszonyok mellett:

  • antociánosodás (levelek elkékülnek, elpirosodnak)
  • ízközök rövidülnek
  • kicsi és satnya levelek fejlődnek
  • klorózis (sárgulás)
  • felkopaszodás
  • a színes példányok visszazöldülnek
  • levelek petyhüdté válnak

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *