Gyümölcseink védelmében – mindent a moníliáról

hirdetes

Nincs annál szomorúbb látvány, amikor féltve őrzött, szeretett gyümölcseinken hirtelen a nyár vége felé barnás elhalásokat látunk fehér pöttyökkel. Ez ugyanis egyértelmű jelzése a moníliának, s hiába ápoltuk, gondoztuk egész évben gyümölcsfáinkat, az effajta termést sok ember nem kívánja meg. Pedig a monília megelőzhető, ám a gomba ellen a közhiedelemmel ellentétben nem előtte 1-2 hónappal kell védekezni. A preventív prospektívitás már a kora tavaszi időszakban megkezdődik, amikor a mindenhol időszerű metszések mellet kell, hogy időt szakítsunk a fákon maradt gyümölcsmúmiák leszedésére. Ezek a gyümölcsmúmiák ugyanis közvetlen telelő helyei a monília gombának! Tehát ne legyünk restek az utolsó szálig eltávolítani őket gyümölcsfáinkról, hiszen az otthagyott példányok tavasszal simán visszafertőzik az egész fát, hiába a megelőző permetezés. Mondanom sem kell, hogy nem elég leverni őket egy ügyes mozdulattal a fáról, hanem össze is kell szedni, és vagy beforgatni a talajba, vagy elszállíttatni zöldhulladék-lerakóba a gyümölcsmúmiákat, illetve a fertőzött leveleket. A komposzt sem jó megoldás, onnan is nyugodt szívvel vissza fog fertőzni a gomba.

1. ábra: gyümölcsmúmiák a fákon

Ezek után természetesen szabad használni monília elleni permetező szereket is a teljes hatás érdekében. Két féle Moníliás betegség jelenhet meg hazánkban, az egyik az almatermésűek moníliás betegsége (Monilinia fructigena), a másik a csonthéjasok moníliás betegsége (Monilinia laxa). Mindkettő sebparazita, vagyis ha valamely rovar megsebzi vagy jégverés áldozata lesz a gyümölcs, akkor a termésen a sebzések helyén egy gyorsan növő barna elszíneződés fog keletkezni, amely hatására a gyümölcshús megpuhul, rajta sárgás színű gombatelepek lesznek.
A Monilinia fructigena az almatermésűeket támadja, esetében a sárgás gombatelepek gyűrű alakban helyezkednek el, bebarnul, megpuhul a gyümölcs, s a végeredmény az, hogy lehullik a termés. Amennyiben a fán marad, úgy megfeketedik és gyümölcsmúmiává alakul.

2. ábra: Monilinia fructigena almatermésűeken

A Monilinia laxa az összes csonthéjast támadja (meggy, cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva, mandula). Tünete, hogy a virágzat lankad, elbarnul, majd lógva marad a száron. A hajtásokon a levelek szintén elbarnulnak és elpusztulva a fán maradnak. Fontos különbség, hogy ennél a gombánál mézgásodás figyelhető meg az ágakon (rákos sebek), valamint ebben az esetben nem gyűrű alakú a sárgás színű gombatelep, hanem alaktalan, összevissza helyezkedik el!

3. ábra: Monilinia laxa csonthéjasokon

Kémiai védekezés ellenük minden esetben egy téli lemosó permettel induljon február végén, március elején, réz tartalmú lemosó szerrel (Rézoxiklorid, Rézhidroxid, Bordói lé, Cuprosan, Vegesol, Vektafid), illetve vegetációs időszakban április elejétől foltbetegségek elleni szerekkel (Chorus, Topas, Teldor), majd virágzás kezdetekkor, illetve sziromhullás után érdemes felszívódó szerekkel (Folicur solo, Topas, Teldor, Systhane!
Nem nagy vigasz, de a moníliás gyümölcsöket, ha elfogyasztja valaki, semmi baja nem lesz, tehát az egészségre nem káros, csak esztétikailag undorító .

Bordás Melinda
„Kert…szívvel. Kert…ésszel!”

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *