A gyógynövények jelentősége

A gyógynövényekkel való gyógyítás már az ókorra is visszavezethető, de hazánkban, az első írásos feljegyzések a középkori kolostorkertekből származnak, ezt később felváltják a népi/tradicionális gyógyászati módszerek, amelyek sok babonás elemet is magukkal hoztak. Az első világháború után fellépő gyógyszerhiány fokozatosan felhívta az emberek figyelmét a gyógynövényekre, és azok farmakológiai hatására. Kabay János ekkor vonta ki először a morfin alkaloidát a máktok gubójából, amely köztudottan fájdalomcsillapító hatású. A II. világháború során szintén kialakult medicina hiány megoldásaként Békésy Miklós felfedezte az Anyarozs szkleróciumának mesterséges módon történő megfertőzését, melynek ergot-alkaloidjai révén gyógyító hatással bírnak a perifériás, neurohormonális, valamint a központi idegrendszer problémáira.

Gyógynövények teának, zöldfűszernek

Az 1960-as évekre Magyarország gyógynövény termesztése önálló ágazattá nőtte ki magát, a 90-es évekre a mezőgazdasági területek mintegy 7,2%-át foglalta magába.

A gyógynövények ipari felhasználása

Az kertészeti kultúrákban kiemelten fontos a gyógynövények termesztése, hiszen a drogok előállításának egyik fő célja, hogy a lehető legtisztábban állítsák elő a növényi hatóanyagokat, s ebbe benne foglaltatik, hogy a lehető legkevesebb szennyeződés, illetve szintetikus szer kerüljön a később termékként felhasznált növény szervezetébe. Ezek az ún. bio gyógynövények azonban nem csak gyógyítás céljára alkalmasak, felhasználásuk ennél sokkal több rétű:

 

Felhasználásának módjai/céljai:

  • Gyógyításra (alternatív gyógyászat): Mind az állat-, mind a humángyógyászatban elismerték széles körű felhasználhatóságukat. A bennük lévő hatóanyagoknak köszönhetően előszeretettel alkalmazzák pl. az ökológiai állattenyésztésben. Az állatgyógyászatban is alkalmazzák a fitoterápiát, ennek eredményeképpen az állatok húsminősége javul, hiszen akadnak olyan gyógynövények, amelyek természetes hozamfokozók, s mivel szintetikus anyagoktól mentesek, a hús kedvezőbb fehérje-zsír arányú lesz. Ezeket a gyógynövényeket két nagy csoportra oszthatjuk: az ún. fitoterápeutikumokra (fitomedicinákra), amelyek gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, illetve a másodlagos feldolgozás során képződött tinktúrákra, tablettákra, balzsamokra, porokra, stb.
  • Kozmetikai ipar: Leggyakrabban a gyógynövények kivonatait (illóolaj, természetes antioxidánsok) használják fel. Nagyrészt ezzel foglalkozik az Ilcsi Szépítő Füvek kft. is, akik biogazdaságokból vásárolják fel gyógynövényeiket,
    Gyógynövények jelentősége a kozmetikában

    feldolgozás céljából. Ezen kívül a kozmetikai iparban alkalmazzák a természetes úton nyert növényi festékanyagokat is. A sáfrányos szeklice fészekvirágzatából kinyert nap sárga szín, a fekete bodza terméséből előállított fekete szín, vagy a csalán leveléből kinyert klorofillumok (zöld szín) ebbe a kategóriába sorolhatóak. Összefoglaló néven festőnövényeknek nevezzük őket.

  • Élelmiszeripar: A gyógynövények felvásárlásának szempontjából, ennek az iparágazatnak a legjelentősebb a kapcsolata a kertészeti ágazatok közül a gyógynövénytermesztéssel. Fűszerek, táplálék kiegészítők, élvezeti cikkek (pl. teák) tartoznak ebbe a körbe.

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!