Díszkáposzta, a tél virága

Lelkünk színesítésére is

hirdetes

Napjainkban sajnos az emberek többsége a telet az elmúlással, a bezárkózással és a természet teljes kizárásával hozza összefüggésbe, így ha jól megfigyeljük, akkor virágágyásaik, növénytartóik, balkonládáik, teraszaik késő ősztől kezdve kora tavaszig szinte üresen állnak. Pedig igenis vannak olyan növények, növénycsoportok, amelyek kifejezetten ebben az időszakban tudnak érvényesülni, pompázni. Közéjük tartozik a (most már szerencsére) egyre több helyen felbukkanó díszkáposzta.

A díszkáposzta (Brassica oleracea ssp. – rengeteg fajtája ismeretes) az októbertől márciusig terjedő időszakban hoz üdítő látványt „holt”kertünkben. Előnye, hogy egyaránt megállja a helyét a virágágyásokban, teraszokon nagyobb méretű cserepekben, vagy balkonládák növényeiként. Ezeknek a díszkelkáposztáknak a feje általában lapos és nyitott, érdemes őket csoportokban elültetni, mert ezáltal válnak igazán mutatóssá! Valódi díszítő értéküket annak köszönhetik, hogy belső leveleik 10oC alatt elszíneződnek, lilásak, pirosasak, fehéres színűek lesznek.

Emellett ráadásul ehető a levelük, ám vigyázat, mivel őket eredetileg a közönséges káposztából nemesítették ki, ízük inkább jellegtelen lesz vagy egyenesen kesernyés ízeket fogunk tőlük kapni, de egy szépen összeállított tányéron dekorációként remekül mutatnak.

Talajigényük igen egyszerű, ugyanis a nem kívánnak mást, csak jó vízelvezetésű sima kerti talajt (a savas talajt nem kedvelik), valamint egy napos területet, mert mint minden zöldség, ők is szeretik (főleg télen, amikor a napos órák száma jóval kevesebb) a napfényt. 30×30-as térállásba vagy 45×45-ös térállásba ültessük el őket lehetőleg még ősz végén fagymentes napokon, mert a fagyott földben nem fog tudni begyökeresedni. Rendszeres öntözést igényel, mert az alsó levelei e nélkül könnyen fonnyadásnak indulhatnak.

Amennyiben mi magunk szeretnénk őt kinevelni, úgy már júliusban érdemes elvetni a magjait szaporító tálcába ahhoz, hogy még abban az évben először 8cm-s cserepekbe áttűzdeljük, majd szeptemberben már ki tudjuk ültetni őket szabadföldbe. A díszkertészetekbe kapható egyedeket egészen október végéig elültethetjük, enyhébb őszökön (mint az idei) még most, novemberben is! Mivel kétnyári növény, a következő év májusában fog virágozni, értelemszerűen ezek után fog felmagzani (ez azok számára érdekes, akik szeretnének újra magot fogni szeretett növényükből).

Gyönyörű és dekoratív társnövényeik lehetnek az erikafélék, csarabok, árvácskák, színes levelű kecskerágók, krizantémok, varjúhájfélék. Bátran vegyük fel a munkáskesztyűt az ősz vége felé is, mert jutalmunk lehet (egy kis gondoskodással) kertünk üdítő látványa a hóval borított szürke téli hónapok alatt is.

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *