Decemberben is gyümölcsöt! – A naspolya

Habár a tél beköszöntött nem csak kertünkben, hanem mindennapjainkban is, ilyenkor sem kell egyből a déli gyümölcsökhöz nyúlnunk, hiszen itt van nekünk a méltánytalanul elfeledett, hazánkban könnyen termeszthető és télen frissen szedhető naspolya (Mespilus canescens). Csakúgy, mint a csipkebogyó esetében, illik, hogy a naspolyát is megcsípje a dér, ettől lesz ízletes, puha húsú, egyszóval fogyasztható. Mivel utóérő gyümölcs, ezért az sem baj, ha még éretlenül szedjük le, ellenben ilyenkor hagyjuk őt erkélyen vagy teraszon, hogy a hideg hatására édes, puha lehessen.

Törökország, Irán területén honos növény, bár itthon is előszeretettel termesztik. Mi emberek kissé ódzkodunk tőle, mert macerás az elfogyasztása (le kell húzni a héját, ekkor szembesülünk a szétmállásra hajlamos beltartalmával, s a borsó méretű magokat ezek után még ki is kell válogatnunk belőle). A madaraknak ellenben az egyik kedvenc téli elesége ez a különleges gyümölcs, hiszen puha húsát könnyen el tudják csipegetni.

A naspolya gyümölcshúsa igen értékes szénhidrátot, ásványi anyagokat (Ca, K, Mg, Zn, Mn, Fe, Cu) és nyomelemeket tartalmaz, ezért ne hátráljunk meg tőle (A-vitamin tartalma pl. kiemelkedően magas, ezért szemproblémákkal küzdők egyék rendszeresen, főleg ebben a téli vitaminszegény időszakban). Antioxidáns tartalma magasabb sok ismertebb gyümölcsénél (eper, narancs, alma), emellett szabadgyök fogó vegyületekkel rendelkezik, vagyis megelőzi a daganatos betegségek kialakulását!

A népi gyógyászatban kérgét vérzés csillapítóként és gyulladáscsökkentőként is használják (illetve a kérgéből készült főzetet), míg a magját összetörik, és a belőle készült főzetet vesebetegségek (pl. vesekő) kezelésére alkalmazták. Vérzékenyek fogyasszák bátran, mert vastartalma kiemelkedő, sőt, csonterősítő hatása is van. Lekvárként, zselésítő szerként (magas pektintartalma miatt), desszertként süteményekbe használható fel.

Érdemes kiskertünkbe is naspolyafát ültetni, ugyanis termesztése nem igényel mély szakértelmet. Talajtípusban nem válogat, egyaránt termeszthető meszes és savanykás talajon is, az agyagos, rossz vízelvezetésű talajt azonban nem hálálja meg. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük tavasszal vagy ősszel, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 12-14 fokot. Metszéskor nagyon figyeljünk, ugyanis a termőrügyei a vesszők csúcsán helyezkednek el, ha ezeket lemetsszük, akkor nem lesz termésünk, amit leszüreteljünk télen! Szerencsés növényke, ugyanis olyan magas a csersav tartalma, hogy mindenféle kártevő és kórokozó messzire elkerüli (megspórolhatjuk a permetezését) J Hófehér virágait májusban hozza, őszre gyönyörű narancssárga színbe burkolózik ez a kb. 5 méterre is megnövő fa habitusú gyümölcs.

 

A szüreteléssel várjuk meg az első fagyokat, túlérett állapotában szedjük csak le, majd utána maximum 2 hétig lehet tárolni hűvös, sötét helyen.

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!