A letermett málnavesszők visszametszése

Csodasövény 30% árelőnnyel

A nyári zöldmetszések nem csak dísznövényeinkre illetve gyümölcsfáinkra vonatkoznak. Bár minden lelkes kertészpalánta tisztában van azzal, hogy a kora tavaszi időszak a megfelelő a metszések elvégzésére, nem árt tudatunkba vésni, hogy ez nem minden esetben kőbe vésett szabály. Vannak kifejezetten olyan növények (pl. dió, málna, füge), melyeket tilos a tél során vagy késő ősszel metszeni, lévén fagyérzékenyek.

A málna egy kivételes gyümölcs. Minden szempontból, így a metszésére is figyelni kell, mikor, mit, milyen mennyiségben metszünk vissza rajta:

  1. Tősarjakat az ültetés idején 15-20cm magasságig vágjuk vissza tavasszal
  2. Termőegyensúly-fenntartás végett rendszeresen ritkítsuk a gyökér- illetve tősarjakat (a gyökérsarj az értékesebb) késő ősztől február végéig, a tősarjakat 20-30cm-vel kurtítsuk meg
  3. A letermett vesszőket AZONNAL a szüret után metsszük ki tőből (nyár eleje- nyár közepe)

Ez a 3. pont azért nagyon fontos és aktuális teendő, mert ennek hiányában a területen maradó letermett termővesszőkön már abban az évben gyümölcs nem terem, ellenben könnyen elszaporodhatnak rajtuk a különböző kártevők és kórokozók, melyek a következő évi vesszőket is károsíthatják. Lássuk, melyek ezek:

  • Cserebogarak pajorjai (Melolontha melolontha) – talajlakó kártevők, idegmérgekkel pusztították őket régen, ma már EU-ban ez a módszer be van tiltva. Ellenük jó a FORCE (piretroid granulátum), talajba kell bedolgozni.

  • Málnavessző szúnyog (Resseliella theobaldi) – csak a málnát károsítja, a málna vesszőjének kéregrepedéseibe rakja be a tojásait, s a kéreg alatt kelnek ki a lárvák. Ráadásul sebzéseket okoz a málnán, melyen keresztül a kórokozók könnyen bejuthatnak. Kémiailag nem szoktak védekezni ellene, legjobb módszer a letermett vesszők eltávolítása, illetve a „fekete pöttyös” részek lemetszése. Ha nagyon kardoskodunk a vegyszerek mellett, akkor a SHERPA ajánlott (SZIGORÚAN VIRÁGZÁS ELŐTT!)

Málna – gubacsszúnyog (Lasioptera rubi) – gumókat/ gubacsokat
hoz létre a vesszőkön. Szintén a mechanikai védekezés ajánlott metszés formájában

 

  • Málna – karcsú díszbogár (Agrilus cuprescens) – a vesszőkön mintegy szabályos „orsó” szerű képződmény jelenik meg. Az imágók májusban rajzanak, majd tojásaikat a szárakra helyezik. A kikelő lárvák vidáman berágják magukat a szárba, innen már nehéz a vegyszeres kezelésük, legcélravezetőbb itt is egy jól irányzott levágása a beteg növényi résznek
  • Kis málna levéltetű(Aphis idaei) – a leveleken jelennek meg, a termésben nem okoznak kárt, „csupán” annyi a bűnük, hogy ürülékükön (mézharmat) megtelepedik a korompenész, ez pedig csökkenti a levelek asszimilációs felületét, azaz nem lesz, ami klorofillt termeljen a növény számára
  • A málna didimellás foltossága (Didymella applanata) – a hajtásokon ovális bordós foltok jelennek meg a rügyek körül, a vesszőkön ezüstös foltok, melyek felrepednek, így jut a gomba a vesszőkbe, s a vessző elhal. A leveleken V-alakú, a levél szélétől vagy csúcsától induló, sárguló, majd barnán elhaló foltok. A málnavessző szúnyog által okozott repedésekben telepszik meg. Rügypattanáskor lemosó permettel, majd foltbetegségek elleni szerekkel védekezhetünk ellenük
  • Ezek a betegségek és kártevők tehát könnyen kiiktathatóak málnánk életéből, amennyiben időben elvégezzük a szükséges teendőket, s a legnagyobb forróságban sem feledkezünk el kertünk élővilágáról!A málna mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaerella rubi) – szintén foltbetegség, amely a levélfelületen jelenik meg, ezért veszélye annyiban áll fenn, mint a levéltetvek esetében, hogy a levélfelület asszimilációja általuk csökken, valamint levélhullás következhet be

    Bordás Melinda

    „Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

2 hozzászólás

  1. Nem, nem!
    Csak az egyszer termőre vonatkozik.
    A folyton termőt télen kell visszavágni,
    lévén a vegetácios időszak alatt folyton terem.

Küldj üzenetet!