A jó bor alapja – Szőlőnk egészségvédelme (kártevők) II.

Csodasövény 30% árelőnnyel

Egy kellemesen zamatos bor vagy must megízlelésekkor sokan dicsérik a jó borász tehetségét (ami kétség kívül ki is jár neki), ám ne feledkezzünk el, hogy a jó bor alapja minden esetben a kiváló minőségű alapanyag, a szőlő. Kora tavaszi metszésétől kezdve egészen az édes nedű asztalra tételéig izzasztó munka áll mögötte, harcok az elemekkel, betegségekkel, kártevőkkel, gyomnövényekkel. A jó borásznak tehát önmagának is vagy kitűnő kertésznek kell lennie, vagy eszményi kertészekkel érdemes körülvennie magát a teljes siker eléréséhez. Lássuk hát milyen kártevő rovarokkal kell szembenéznie egy szőlőnek az év folyamán:
1. Nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella):
Évente 2 nemzedékkel károsít, kéregben, kéregrepedésekben vagy a tőkén telel át. Az első nemzedék hernyói júniusban kelnek ki, mivel ezek károsítanak, rájuk kell odafigyelni, ám védekezésnél a kifejlett sodró molyokat kell rajzásukkor szexferomon csapdázni (májusban és júliusban). A második nemzedék lárvái augusztusban kelnek ki, majd ezek bebábozódva indulnak neki a télnek. Hűvös, csapadékos időszakban kell számítanunk megjelenésére. A szőlő bogyókba rágják be magukat a hernyók, belsejét kieszik, miközben laza szövedéket szőnek.

 

2. Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana):
A nyerges szőlőmolyhoz hasonlóan kiodvasítja a szőlőszemeket, ezzel szürkerothadást (botritiszt) indít az adott területen. Ellentétben a nyerges szőlőmollyal, ő a száraz, meleg időjárást kedveli, hernyóira ekkor számíthatunk leginkább. 3 nemzedékkel károsít:
I. Az áttelelt bábokból kikelő lepkék április – májusban rajzanak. 8–10 nap múlva kikelő hernyók a bimbóba furakodnak, és kieszik annak belsejét, amitől a bimbó elszárad.
II. A második nemzedék tagjai a zöld bogyókat és az érő szemeket károsítják. Hernyói zömmel májusban fejlődnek és karórepedésbe vagy az összekötött levelek védett zugaiba vonulva fehér szövedéket hoznak létre. A lepkék június második felében, július elején rajzanak.
III. A harmadik nemzedék hernyói augusztus – szeptemberben kelnek ki, s szeptember végétől novemberig az érő szőlőbogyókat károsítják. Október–novemberben bebábozódnak, így telelnek át a szőlőtőkén.

 

3. Szőlőlevélatka (Calepitrimerus vitis):
Soknemzedékes faj, általában rügyekben telel át. Bár gubacsatkák családjának tagja, NEM okoz gubacsot (ellentétben a szőlő gubacsatkával), okoz viszont torzulást a szúró – szívó szájszerve miatt. Nagyon veszélyes kártevő, mert a csúcsi részeket szívogatja, így a szőlőízközök rövidülnek, törpülnek. Nyugalmi időszakban (vagyis télen, kora tavasszal) rügyboncolást végezzünk (ilyenkor látjuk, mennyi telel át belőle), vagy tegyük be egy szobába a levágott hajtásvégét télen, majd amikor kihajt, megnézzük, van e rajta kártevő! A szőlő első leveleinek megjelenésekkor kezdjünk védekezni (április eleje). A kártétel könnyebben kialakul, ha hosszú, hűvös tavasz van. Ha robbanásszerűen felmelegszik az idő, úgy mondjuk, hogy kinő a szőlő az atkák alól.

4. Szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis):
Gubacsokat képez a leveleken, a levél színe hólyagosodik (ellentétben a filoxérával, azaz a gyökértetűvel, ami a levél fonákán okoz hólyagokat). A gubacsatka a levél fonákán szívogat, eredményeképpen barna nemezes szőrök alakulnak ki ezeken a felületeken. A gubacs kialakulása előtt a rügyekben telelnek át, amikor eljön a jó idő, kimásznak és szívogatnak a leveleken. Csak addig lehet védekezni ellene, amíg ki nem alakulnak a barna szőröcskék a levelek fonákán. A szőlő bogyókon nem okoz károkat, csak a levélen, ezért nem minden esetben kell sürgősen védekezni ellene.

 

5. Filoxéra vagy szőlő gyökértetű (Viteus vitifolii):
1875-ben fedezték fel Pancsován. Behurcolt kártevő, eredetileg Amerikából származik, az ottani szőlő levelén károsított. A gond csak az volt, hogy a természetes ellensége Amerikában maradt, így nagyon hamar szőlővész alakult ki Európa szerte (ezáltal Magyarországon is). Az európai szőlő gyökerén okozott duzzanatokat, daganatokat, s mivel a szőlő ezáltal nem tudta felvenni a számára fontos tápanyagokat és vizet, ezért hamar tőpusztulást okozott a rovarkártétel. Később az emberek ráeszméltek, hogy ez a kártevő nem károsít abban az esetben, ha homoktalajon van a szőlő, ezt a közeget ugyanis nem bírja, vagy pedig amerikai szőlőtőkére oltották, ennek a levelén ugyanis csupán gubacsokat okozott!

 

Mikor? Mi ellen? Mivel védekezzünk?
Nyugalmi időszak

(február – március)

Pajzstetvek Réz tartalmú lemosószerek (pl. Bordói lé, rézoxiklorid, rézhidroxid)
Rügypattanás időszaka

(április)

Szőlőilonca

Levélatka

Gubacsatka

kontakt piretroid (KARATE)

akaricidek (OMITE, TORQUE, NISSORUN, SANMITE)

Hajtásnövekedés kezdete

(április vége – május)

Levélatka

Gubacsatka

akaricidek (OMITE, TORQUE, NISSORUN, SANMITE)
Virágzástól fürtzáródásig

(május – július eleje)

 

Szőlőmolyok

 

kitinszintézis gátlókkal (DIMILIN, INSEGAR)

neonikotinoidokkal (MOSPILAN, ACTARA)

kontakt piretroidokkal (DECIS)

Fürtzáródás, zsendülés

(július vége – szeptember közepe)

Szőlőmolyok

 

Levélatka

kitinszintézis gátlókkal (DIMILIN, INSEGAR)

akaricidek (OMITE, TORQUE, NISSORUN, SANMITE)

Érés után, szüret után

(szeptembertől)

Ilyenkor már nem kell

kártevők ellen védekezni

Bordás Melinda
„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

A jó bor alapja – Szőlőnk egészségvédelme (kártevők) I.

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!