A gyomszabályozás lehetőségei

1. ábra: Az egyik legagresszívabb gyomnövényünk

Az emberiség küzdelme a gyomokkal szemben már az ókorra is visszavezethető. Mert mit is nevezünk gyomnak?

Milyen kártételeket okozhatnak nekünk a gyomok?
Az agrártudomány szerint minden olyan növény gyomnak tekinthető, amely olyan területen fordul elő, ahol nem kívánatos. Ezért pl. a napraforgó is minősülhet gyomnak, ha vetett búza közül nő ki (árvakelés). Vagyis gyom az a növény, amelyet nem mi vetettünk, nem hoz hasznot, valamint jelenléte káros.

Okozhatnak közvetlenül károsodásokat. Erre jó példa az ún. élősködő gyomok jelenléte (Cuscuta fajok), vagy a fél élősködők (Melampyrum sp.- csormolya fajok). Okozhatnak azonban közvetlen úton is károkat, pl. lehetnek allergének, mérgezőek, kórokozók köztes gazdái, állati kártevők szaporítói. Emellett súlyos értékcsökkenést okozhatnak veteményes kertekben, hiszen elnyomhatják a haszonnövényeinket, elszívhatják a talaj víz- és tápanyag tartalmát, árnyékolnak, tehát mindent összevetve költségnövelő hatásuk van.

Mielőtt azonban a gyomirtó szerek után nyúlnánk, érdemes megfontolnunk a gyomszabályozás egyéb lehetőségeit is:

  • Agrotechnikai gyomszabályozás: ide tartozik a vetésforgó, a helyes talajművelés, magágy előkészítés vagy éppen a takarónövények használata
  • Mechanikai gyomszabályozás: azaz a kézi gyomlálás, kapálás, kaszálás, talajtakarás (pl. szalmával)

    2. ábra: mechanikai gyomirtás
  • Fizikai gyomszabályozás: vagyis pl. a talajgőzölés ide tartozik. Ökológiai gazdaságokban gyakorta előforduló jelenség
  • Biológiai gyomszabályozás: kijuttatják a gyomnövények természetes kártevőit, kórokozóit
  • Kémiai gyomszabályozás: egyenlő gyomirtó szerek kijuttatása

A gyomirtó szereket több féleképen is fel lehet használni. Bár a köztudatban mindenki számára egyedül a glifozát hatóanyagú Glialka a megoldás mindenre, ez a tény messze áll a valóságtól. No de hát ha már ő a legismertebb, kezdjük vele. Mindenki tudja, még a legkisebbek is, hogy a Glialka totális gyomirtószer, azaz mindent kivisz a gyomoktól kezdve a kultúrnövényekig, ezért aztán óvatosan bánjunk vele! Egy egyszerű példaként vegyünk szemügyre egy tujasort, alatta legeozva, lefedve kulé kaviccsal. Elméletileg ez a felállás már eleve megszünteti a gyomosodást, hiszen a geotextil nem engedi át a gyomokat. Ám történhet egy (ez esetben) sajnálatos fű után vetés a gyönyörű pázsitunkon. Elkerülhetetlen, hogy fűmag jut a kulézott szakaszra is, ott pedig bizony kihajthat a friss fű. Ekkor jönnek az élelmes kertészek, hogy hohó, gyorsan glialkázzuk le a füvet a tuja ágyás sorban, mert csúnya. Vigyázat, vigyázat, kedves kerttulajdonosok! Az eredmény garantált lesz ugyan (a fű kipusztul), ám nem kizárt, hogy ezzel egy időben kedves tujáink is hasonló sorsra fognak jutni.

3.Gyomirtótól sérült növény

 

A magyarázat erre a jelenségre egyszerű: A Glialka ugyanis egy tipikus defoliáló szer (azaz lombtalanító, levél leszárító szer), vagyis kijuttatás után 2-3 hét alatt azokat a komplett növényi részeket el fogja szárítani, amelyekhez hozzáért. Van azonban egy ennél még csúnyább szokása is. A perzselő szerekkel ellentétben (ilyen pl. a REGLONE, ZOPP, BROMOTRIL vegyszerek), amelyeket akkor vetnek be, ha csak a gyomnövény talaj feletti részét szeretnék eltávolítani, leperzselni (1-2hét alatt hatnak, egyéves növényekre tökéletesek, évelőkre azonban hatástalanok), a Glialka nem csak a föld feletti részeket perzseli le, hanem a szállítószöveteken keresztül lehatol a gyökérzónáig, és a teljes növényt képes elpusztítani. Na már most ezt ugye nem csak a fűfélékkel képes megcsinálni, hanem egy komolyabb testfelépítésű növénnyel is, jelen esetben tujáinkkal. Így hát gyakran nem értjük, miért száradnak el részben vagy egészben szeretett növényeink gyomirtózás után. Most már tudjuk. A Glialka hatóideje 3-4 hét, ez alatt az időszak alatt gond nélkül elfelejtjük, hogy valaha is gyomirtóztunk, ezért állunk értetlenül haszonnövényeink hirtelen pusztulása előtt.

Emellett a herbicidek használata során egy sor előírási szabályzat van (hasonlóan, mint a permetezésnél). Tilos például nagy szélben kijuttatni a gyomirtó szereket, hiszen igen nagy az elsodródás veszélye. Szigorúan védőfelszerelésben alkalmazzuk csak őket (védőkesztyű, arcmaszk, szemüveg, sapka használata kötelező), hiszen megannyi mérgezési lehetőség forrásai is egyben. Állatok, kisgyermekek még a környéken se legyenek, a szer kijuttatása előtt figyelmeztessük környezetünkben élőket, hogy egészségük ne károsodhasson. A vegyszer kijuttatása után a területre 1-2 óráig ne menjünk (és háziállatainkat se engedjük), ennek 2 oka is van. Cipőtalpunkkal (egy esetleges viacoloros terület lefújása után) a kert többi részébe is behordhatjuk a vegyszert (s hatását), háziállataink pedig még csak véletlenül se nyaljanak bele a mérgező vegyszerbe! Várjuk meg hát, míg felszívódik a készítmény, nem véletlenül szokott a kertészek utolsó munkafolyamataihoz tartozni ez a feladat. Nem kell külön kiemelnem, hogy eső után illetve eső előtt szintén ne vegyszerezzünk, az eredmények ebben az esetben el fognak maradni.

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!