A gyógyító kövirózsa

hirdetes

A kövirózsa egyike a manapság méltánytalanul elfeledett kedves, szelíd kis növényeinknek, hiszen ez a növény sokrétű, izgalmas, felhasználási köre pedig szerteágazó. Dísznövényként sziklakertekben kielégíti esztétikai igényeinket, gyógynövényként elismert szerepe van mind a népi gyógyászatban, mind a modern természetgyógyászatban, s nem utolsó sorban, a kozmetikai iparban is megállja a helyét.  Egész lénye azért olyan csodálatos, mert amennyire értékes növény felhasználására nézve, annyira igénytelen termesztési igényeit tekintve.

Fülfű, mennydörgő fű. Mindkét neve a népi hiedelemvilágból maradt ránk. Gyakran háztetőkre telepítették, mert hitték, ez megvédi őket a villámcsapástól (ez az analógiás elgondolás abból a népi logikából eredhetett, hogy a növény ugyanúgy megóvja a házat a mennydörgéstől, mint a fület a zúgástól). Másik neve, a fülfű, már utal valódi gyógyászati felhasználására. Sok faluban alkalmazták a növény frissen gyűjtött présnedvét, melyet a fájós fülbe csepegtetve azonnal megszüntette annak fájdalmát. Leggyakrabban úgy használták, hogy a leszedett leveleit egy rongyba csavarták, összetörték, majd présnedvét étolajjal vagy mandulaolajjal keverték össze, s így csepegtették a fájós fülbe. Másik alkalmazási mód volt, hogy egy vékony cérnára felfűzve lógatták a fülbe.

A népi gyógyászat azonban használja még szemölcsök, égési sebek, rovarcsípés ellen is, szintén a pozsgás leveléből kinyert lédús présnedvét, emellett teáját torokgyulladás, hörghurut, szájnyálkahártya-gyulladás ellen öblögető szerként

Nevezik még Szent Benedek fűnek, Boldogasszony rózsájának, Jupiter szakállának, télizöldnek, házi zöldnek, fülbeeresztő fűnek is.

Virágzó kövirózsa

A kövirózsa évelő, pozsgás (szukkulens) növény. Örökzöld, a törpecserjékhez sorolják.

Gyökere kezdetben főgyökér, majd átvált tarackolóvá. Könnyen és gyorsan megkapaszkodik a legtöbb helyen, főleg háztetőkön- innen ered a népi elnevezése: fali kövirózsa.

A levelei laposak, húsosak, visszás-tojásdad alakúak, a végükön kihegyezve. Tőlevélrózsát fejlesztenek, melyek csillag alakban állnak. Az indák végén hozza a sarjakat, amelyek legyökeresednek.

Virágzati főtengelye mindig a levélrózsa közepéből fejlődik, álernyőben áll, virágzása júliusban van, ezután a legtöbb esetben a levélrózsa elhal, magérés után elpusztulnak.

A világon szinte mindenhol elterjedt, köszönhetően sokrétű felhasználhatóságának, valamint annak, hogy könnyen hibridizálódik, ezáltal számtalan varianciája fellelhető a világ minden táján. Kertek, sziklakertek kedvelt lakója, gyakran telepítik közismert igénytelensége miatt. Az erős téli fagyok hatására kipusztulhat.

 

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

….

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *