A Gertrud Franck féle biokertészkedés alapjai II. – avagy mit kapunk, ha jól vetünk?

Csodasövény 30% árelőnnyel

Kezdődhet a valódi főnövények vetésének időszaka!

A vetéstervünket minden évben érdemes megtervezni, lerajzolni, hogy a következő években össze tudjuk hasonlítani a tervezeteket, s ügyelni arra, hogy ne ugyanoda ültessük a következő évben pl. a paradicsomot, mint ahol az előző évben voltak, mert hamar talajuntsággal találjuk szembe magunkat. Emellett érdemes már a vetéskor kis jelzőtáblákkal ellátni a sorok elejét, hogy amikor a gyomok előbb kelnek ki, mint a haszonnövényeink (amire jó sok százalék esélyünk van), akkor is legalább sejtsük, hogy mit kell figyelni a sorban, mit NE gyomoljunk ki véletlenül.

A vetésterv a következő:

  • „A” jelű sorok: Ők a főnövények, amelyek egész évben a helyükön maradnak, eléjük maximum egy rövid tenyészidejű elővetemény kerüljön. Egymástól 2m távolságra helyezzük őket. Ezeket a növényeket tervezhetjük ide: tök, paradicsom, karós bab, uborka, burgonya, cukkini. (Uborka esetén vigyázni, később elfoglalja a mellette elterülő sorokat is!)
  • „B” jelű sorok: Ők azok a növények, akik vagy a vegetáció első- vagy a vegetáció második felében foglalják el a területet. Két „A” jelű sor mértani közepére helyezzük a „B” Pl.: póréhagyma, főzőhagyma, feketegyökér, cékla, borsó, pasztinák, karfiol, zeller, bab.
  • „C” jelű sorok: Ők a gyakran változó növények, vagyis egy vegetációs időszak alatt sokszor változhat az összetételük, mivel tenyészidejük viszonylag rövid. Ezeket az „A” és a „B” jelű sorok közé helyezzük/ vessük. Pl.: sárgarépa, dughagyma, saláta, retek, édeskömény. 

 

További fontos tényező Franck szerint, hogy melyik növény mellé milyen növényt társítunk, hiszen egyes fajok segíthetik egymás növekedését, elűzik egymás kártevőit, mindent összevetve, segítik egymás fejlődését, míg egyes növénytársítások kifejezetten egymás terhére vannak!

 

A sorközöket egész évben takarhatjuk szalmával, amely nem csak magában tartja a nedvességet, hanem egyben árnyékolja, valamint szerves anyaggal is pótolja talajunkat, s nem utolsó sorban megkímél minket a fáradságos gazolástól is!

Amikor ősszel már látjuk, hogy fogyatkozóban vannak egyes soraink, vagy haszonnövényeink nagy részét már learattuk, érdemes átforgatni újra a kiskertünk talaját, valamint utóveteményként bevetni mustárral. Ez a helyes kis növény nagyon hamar kikel, széles levelei befedik a talajt, így nem gyomosodik be újra, remek vitaminforrás (salátának) a késő őszi időszakban is, emellett ha még virágzása előtt beforgatjuk a talajba, akkor megkíméljük magunkat az őszi szerves anyag utánpótlástól is, hiszen ez a növény nem csak nekünk, hanem a talajnak is nagyszerű tápanyagforrást tud biztosítani.

Így válik kis vegyes kertünk önfenntartóvá!

 

Akit mélyebben megérintett a biogazdálkodás téma, ajánlom figyelmébe Gertrud Franck: Az öngyógyító kiskert című tanulmányát, ahol az egyes témákat részletesebben elolvasva rengeteg hasznos és új információt sajátíthatunk el.

Egészségre fel!

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

Gertrud Frank féle biokertészkedés I. rész