A csonthéjasok metszése

hirdetes

A csonthéjasok metszése

1. ábra: Piros bimbós állapot

Habár eléggé szeszélyes márciust adott nekünk a Jóisten, azért a természet lassacskán már kezd ébredezni, a fák hamarosan rügyezni kezdenek. Veszélyes időszak ez minden gyümölcsfa tulajdonosa számára, hiszen a kora tavaszi időjárás megalapozhatja egész éves gyümölcshozatalukat, ítéletet mondhat akár egy késői fagy vagy egy ragyogó Napsütés is. Például a metszéssel. Metsszünk e ha tudjuk, hogy jönnek még fagyok? A válasz kézenfekvő. Érdemes megvárni a kora tavaszi fagyok végét, kivétel az almaféléknél, ugyanis őket már nem bánthatjuk sebzéssel miután kirügyeztek. A csonthéjasoknál azonban más a helyzet.

2. ábra: Gutaütéses ágrák csonthéjason

Csonthéjasok azon gyümölcseink, amelyek magját kemény maghéj borítja, így ide sorolható a cseresznye, a meggy, az őszibarack, a kajszi, a mandula és a szilva is. Legelső és legfontosabb szabály esetükben, hogy piros bimbós állapotban metszhetjük meg őket, nem előbb! Piros bimbós az az állapot, amikor a rügyek megduzzadnak, piros színt öltenek, de még nem pattannak ki. Ha még a rügyek nyugalmi állapotában tennénk meg a metszést, a sebzéseken keresztül bejutnak a gutaütést okozó kórokozók szaporító szervei (Pseudomonas – baktérium, Leukostoma cinctum – gomba, Verticillium – fitoplazma okozhatja), és akár az egész fa pusztulását is okozhatják (részleges vagy teljes elszáradás).

3. ábra: Moníliás gyümölcsmúmia a fán

Érdemes ugyan a fagyok után metszenünk őket, csakhogy gyakran a természet megviccel bennünket és még március végén is ideadja nekünk a súlyos mínuszokat, ilyenkor, amit tehetünk, hogy figyeljük a piros bimbós állapotot és a metszéshez keresünk egy fagymentes, tiszta, esőmentes napot. Ez igen fontos (mármint, hogy eső ne essen aznap), egyrészt nem ázunk el, másrészt a fa nyílt sebeket kap metszés során, s ezekbe a nyílt sebekbe a kórokozók könnyebben megtelepedhetnek eső során (szaporodásuk egyetlen feltétele ugyanis a víz), harmadrészt metszés után permeteznünk kell, amely nem valósulhat meg esőben, hiszen az könnyedén lemossa értékes védelmi bástyánkat.

Cseresznyefánk metszése során mindig a fa terebélyesítése a célunk, hiszen senkinek sem érdeke az, hogy 10 méter magasba kelljen másznia a finom cseresznyéért. A meggyfa esetében a csüngő ágú fajták mindig a vessző végén hozzák a termőrügyeket, így nehogy az összes vesszőt visszametsszük, mert nem lesz termésünk (egyébként az „elostorosodás” emiatt alakul ki, hogy a hajtás legvégén lévő rügyből lesz az új vessző, körülötte virágrügyek vannak). Az erős növekedésű meggyfákat mérsékelten vágjuk, míg a gyenge növekedésűeket (ostorosak vagy csüngő ágúak) pedig rendszeresen ritkítani kell. Szilvafánkat szintén ritkítsuk, az ágvégeken kialakult vékony, söprűszerű, többéves elágazásokat kell megritkítanunk. Őszibarack esetében a vezérvesszőket metsszük vissza, hogy elágazódásra kényszerítsük. Amennyiben erős vesszőket látunk, úgy valószínűleg tavaly rövidre lett metszve, így idén gyengén metsszük vissza, ha gyenge, rövid vesszőket látunk, akkor erősen metsszük meg. A legértékesebb termővesszőket 4-8db 3as vegyes rügycsoportra vágjuk vissza!

A kora tavaszi lemosó permetezés lényege a megelőzés. Réz és kén alapú lemosó permetet ajánlok minden gyümölcsfára, amelyek főleg a monília és a foltbetegségek ellen, a kén alapúak a lisztharmattól menthetik meg gyümölcsünket. S habár ezek gyakorlatilag nem is minősülnek komoly vegyszernek, hiszen ökológiai gazdálkodásban is réz alapúakat használnak (pl. Bordói lé, Rézkén, Rézoxiklorid, Rézhidroxid, Champion), azért ne legyünk ezekkel sem felelőtlenek, védőfelszerelést vegyünk fel és szóljunk a szomszédoknak, hogy permetezni fogunk, mert senki sem szereti (pláne a kisgyerekek és a kutyák) ha az arcukba fújják meglepetésszerűen ezeket az anyagokat!

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

 

Legyél az első hozzászóló!

Küldj üzenetet!

Az email címed nem lesz látható.




Biztonsági megerősítés *